Az orosz irodalom magyar olvasóknak

Az orosz klasszikus irodalom a 19. században rövid idő alatt a világirodalom élvonalába került. Magyarul szinte minden jelentős műve olvasható, sokszor több fordításban is.

A nagy évszázad

A „klasszikus” orosz próza és költészet nagyjából Puskin pályakezdésétől (1810-es évek) Csehov haláláig (1904) tart. Ebbe a nem egészen száz évbe fér bele:

• Alekszandr Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tisztelnek, és akinek verses regénye, a Jevgenyij Anyegin a magyar irodalomra is hatott;
• Nyikolaj Gogol groteszk elbeszélései és a Holt lelkek;
• Ivan Turgenyev, az első orosz író, akit Nyugat-Európa széles körben olvasott;
• Fjodor Dosztojevszkij és Lev Tolsztoj nagyregényei;
• Anton Csehov novellái és drámái.

Hol érdemes kezdeni?

A nagyregények (Háború és béke, A Karamazov testvérek) elrettentően hosszúak lehetnek. Jó belépő:

1. Puskin: A kapitány lánya – rövid, kalandos történelmi regény a Pugacsov-felkelés idejéből.
2. Tolsztoj: Ivan Iljics halála – hosszabb elbeszélés, egy délután alatt elolvasható, mégis a teljes tolsztoji látásmódot megmutatja.
3. Csehov novellái – bármelyik válogatás.
4. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés – aki ezen túljut, a többi nagyregénytől sem fog megijedni.

Miért annyi a név?

Az orosz regények olvasóinak első akadálya a nevek sokasága. Minden szereplőnek van keresztneve, apai neve (otcsesztvo) és családneve, ehhez jönnek a becenevek. Ugyanaz a hős lehet Rogyion Romanovics Raszkolnyikov, Rogyion Romanovics, Rogya vagy Raszkolnyikov – attól függően, ki és milyen viszonyban szól hozzá.

Ökölszabály: a keresztnév + apai név együtt udvarias, tiszteletteljes megszólítás; a becenév bizalmas; a családnév magában hivatalos vagy távolságtartó.

A fordításokról

A 19. század második felében a magyar olvasók még gyakran németből vagy franciából átültetett közvetítő fordításokban ismerték meg az orosz műveket. Puskin Anyeginjét Bérczy Károly már 1866-ban lefordította, később több költő is újrafordította. Ha egy klasszikusnak több magyar változata van, érdemes beleolvasni mindegyikbe: a régebbi fordítások nyelve sokszor ízesebb, az újabbak pontosabbak lehetnek.

A 20. század

Az 1917 utáni orosz irodalom két ágra szakadt: a Szovjetunióban alkotó és az emigrációban élő írókéra. Magyarországon a szovjet korszak műveit évtizedekig erős válogatással adták ki, egyes szerzők (például Bulgakov vagy Paszternák bizonyos művei) csak később váltak hozzáférhetővé. Ma a teljes életművek többsége magyarul is elérhető.