A cári család kivégzésének magyar szálai

1918. július 16-áról 17-ére virradó éjjel Jekatyerinburgban, egy kereskedő elkobzott házában, az úgynevezett Ipatyev-házban kivégezték II. Miklós volt cárt, feleségét, öt gyermeküket és négy kísérőjüket. A történet magyar vonatkozásai évtizedek óta foglalkoztatják a közvéleményt. Érdemes szétválasztani, mi dokumentált és mi nem.

Több százezer magyar hadifogoly Oroszországban

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia katonái közül nagyjából kétmillióan kerültek orosz hadifogságba, köztük több százezer magyar. A fogolytáborok Szibériától Turkesztánig terjedtek. Az 1917-es forradalmak és a breszti béke (1918. március) után a foglyok egy része hazaindult, mások – meggyőződésből, kényszerből vagy egyszerűen a megélhetésért – beálltak a vörös alakulatokba, kisebb részük a fehérekhez.

Ezeket az „internacionalista” egységeket a korabeli orosz szóhasználat gyakran pontatlanul „lettnek” nevezte, holott magyarok, németek, osztrákok is szolgáltak bennük.

Mit tudunk az őrségről?

A volt cári családot 1918 tavaszától őrizték Jekatyerinburgban. Az őrség több részből állt: a ház külső őrségét helyi munkásokból toborozták, a belső őrséget július elején egy megbízhatóbbnak tartott csoportra cserélték, amelyben külföldi volt hadifoglyok is voltak.

A ház falain a kivégzés után több feliratot találtak. Ezek között egy magyar nyelvű, dátummal ellátott firka is fennmaradt, amelyet a források szerint egy őrként szolgáló volt hadifogoly hagyott. Ez az egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka annak, hogy magyarok is voltak a házban.

A legenda: a későbbi miniszterelnök

Időről időre felbukkan az állítás, hogy a kivégzők vagy az őrök között ott volt Nagy Imre, Magyarország későbbi miniszterelnöke, aki maga is orosz hadifogságba esett, és később a Vörös Hadseregben szolgált. Az állítás egy névazonosságon alapul. A történészek nem találtak olyan forrást, amely a későbbi politikust Jekatyerinburgba helyezné; A rendelkezésre álló életrajzi források szerint Nagy Imre ebben az időszakban Kelet-Szibériában tartózkodott. A szakirodalom a feltevést megalapozatlannak tartja.

Miért fontos a különbségtétel?

A cári család kivégzése a 20. század egyik legtöbbet mitizált eseménye. Az 1991-ben és 2007-ben előkerült maradványok DNS-vizsgálatai lezárták a túlélési legendákat, a résztvevők körével kapcsolatos mítoszok viszont tovább élnek. A magyar szálak esetében is a dokumentált tények – a hadifoglyok jelenléte, a magyar felirat – sokkal érdekesebbek a legendáknál: megmutatják, hogyan sodorta a világháború és a forradalom a monarchia katonáit a világtörténelem egyik sorsfordító éjszakájának közelébe.

Olvasási tanács

Ha a témában olvasol, nézd meg, hogy egy állítás levéltári forrásra, visszaemlékezésre vagy későbbi újságcikkre épül-e. A jekatyerinburgi események kapcsán a hetvenes–kilencvenes években megjelent sajtóanyagok egy része utólagos, ellenőrizetlen állításokat ismétel.