A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Elektronikus kiadványaink
Elektronikus kiadványaink


Russian Studies in History in the 21st Century (Gyula Szvák Editor in Chief)


The Centenary of the 1917 Russian Revolution(s): its Significance in World History (Tamás Krausz Editor in Chief)



Sztálin és a szovjet vezetőség perspektíva-meghatározása 1945-ben
Krausz Tamás

Jelen tanulmány célja, hogy történeti módon villantsuk fel Sztálinnak, mint a győzelem egyik „kovácsának” pozícióját 1945-ben. Előrebocsátom az egyik végkövetkeztetést, az írás alapvető tézisét: Sztálint a háború alatt meginduló és az azt követő rendezés (1943-1946) során nem a társadalmi berendezkedés alapproblémái izgatták sem Kelet-Európában, sem az ázsiai térségben, sem a Közel-Keleten, hanem a Szovjetunió hatalmi érdekeinek érvényesítése. Nem a marxista-leninista ideológiai determinánsok és dogmák jegyében cselekedett, hanem az adott pillanat hatalmi exigenciái alapján. Igazi nagyhatalmi reálpolitikus volt, aki az ideológiát a hatalmi szükségletek puszta elemeként forgatta, úgy, ahogyan azt Lukács György annak idején klasszikus módon elemezte. Sztálin politikai gondolkodása, politikai nézetei, gyakran változtak, olykor hónapokon belül is más elképzelésekkel állt elő. Nem ritkán vett át egy-egy álláspontot partnereitől, hogy azután azt feladja, majd újra visszatérjen hozzá az erőviszonyok változásának vagy saját megváltozott érdekeinek a nyomása alatt. Így volt ez például Németország felosztását illetően, hogy közkeletű példánál maradjunk. Az új dokumentumok fényében mindaz egyre világosabb, hogy nem egyszer és mindenkorra kialakult kész nézetei voltak Európa felosztására, Kelet-Európa és a világ sorsára vonatkozóan. Annak ellenére vagy éppen azért nem, mert Sztálin jól ismerte a háborúk és a háborút követő békerendezések, regionális és világméretű felosztások történetét, amelyekről tudta, hogy évtizedes, sőt évszázados meggyökeresedett feltételek és tradíciók kifejeződései ugyan, jól tudta, hogy a választási lehetőségek bonyolult hálójába kerül a politikus és bizony a jobb és rosszabb alternatívák között nap mint nap kínálkozik választási lehetőség. Kelet-Európa „szovjetizálásának” konkrét felvetése és megvalósítása nem az 1945-ös, hanem az 1947-es „project” része és megnyilatkozása.

Itt letölthető a tanulmány

 



<<< vissza


  

A mai orosz nyelv és oktatásának kihívásai - konferencia az Orosz Kulturális Központban
2019-05-15
2019. május 17–18-án a Budapesti Orosz Kulturális Központ és az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központja szervezésében ismét tudományos-módszertani konferenciára kerül sor az Orosz Kulturális Központban.
Tovább >>>
Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában
2019-05-13
2019. május 20–21-én kerül sor a Ruszisztikai Központ 12. nemzetközi ruszisztikai konferenciájára "Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában: a történeti forrás és interpretációja" címmel.
Tovább >>>
Jekatyerinburg, tavaszi iskola
2019-05-13
A 2019-es tavaszi iskola sem múlhatott el magyar diákok részvétele nélkül az Urali Föderatív Egyetem szervezésében, Jekatyerinburgban. Aki eddig részt vett ezen az eseményen, az örökre a szívéve zárta a várost és az egyetem történeti karát. Így történt idén is. Erről tanúskodik Bencze András történész hallgató beszámolója.
Tovább >>>
Színház az egész világ?
2019-05-12
A Fortocska Galéria kiállítási portfóliója most vált nagykorúvá, a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár tíz éves évfordulóján, a jubileumi X. Ruszisztikai Napokon, hiszen megnyílt benne a tizennyolcadik kiállítás, amely az oroszországi színházkultúra 16 emblematikus intézménye előtt tiszteleg.
Tovább >>>
Az első ruszisztikai kocsmakvíz
2019-05-10

2019. május 9-én zajlott le a „Május a kabinet hónapja” programsorozat hetedik, és a Ruszisztikai Napok utolsó előtti programja, az első ruszisztikai kocsmakvíz. A brit eredetű játékforma mára Magyarországon is gyökeret vert, sőt bajnokság is zajlik hétről hétre hazánk (és a környező országok) mintegy harminc városában.

Tovább >>>