A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
    Kutatási terv 2002-2006
    Eredmények
    Kutatási terv 2007-2011
    A tagokról röviden
    Kutatási terv 2012–2016
    Kilenc év után megszűnt a kutatócsoport
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Eredmények
Eredmények


2007. Akadémiai beszámoló

 
A kutatóhely 2007. évi

tudományos tevékenységére vonatkozó beszámolója 

I.
A kutatóhely fő feladatai 2007-ben 

A tárgyévben folyó munkálatok elsődlegesen az elkövetkező kutatási ciklus megalapozását szolgálták, illetve a publikálásra már előkészített anyagok közlését és az elért eredmények nemzetközi szakmai rendezvényeken történő megmérettetését célozták, úgy az elméleti és történeti problémák elemzése, a vallás-, művészet-, és kultúrtörténeti tanulmányok, mint a forrásfeldolgozás és a historiográfiai kutatások terén.  

A tervezett komplex interdiszciplináris tematikából az egyház-, vallás-, és eszmetörténeti kutatások mellett az orosz történelem alapvető forrásait magyar fordításban és szakapparátussal közlő gyűjteményes kötetek összeállításának folytatása került a kutatócsoport tevékenységének középpontjába. A munkálatok során különös figyelmet kapott az ortodox civilizáció, az orosz politikai kultúra és történelmi fejlődés sajátosságainak európai kontextusba helyezett értelmezése, ez utóbbi keretein belül pedig a magyar percepció.  

Az autokrácia ideológiája, alkotóelemeinek eredete, eszmei tartalmának formálódása, a kérdéskör elhelyezése a tradíció és modernizáció összefüggésrendszerében, a nemzetközi történeti ruszisztika hagyományosan kiemelt fontosságú, jelenleg is aktuális problematikája. Több oldalú vizsgálata természetes módon vált a kutatócsoport tevékenységének egyik első produktumává.

 A kutatócsoport alapvető témájának mintegy keretéül szolgáló nemzeti-, nemzetiségi problematika vizsgálatának első módszertani-, elméleti alapvetései szintén megfogalmazódtak már a kutatás első évében – még pedig a kelet-európai történeti-földrajzi térség két meghatározó birodalma vonatkozásában.  

II.
Az év folyamán elért kiemelkedő kutatási eredmények

és azok társadalmi-gazdasági haszna

A kutatócsoport vezetőjét beválasztották az Oroszországi Tudományos Akadémia „Oroszország története” című folyóirata szerkesztőbizottságába.  

A kutatócsoport és a Szentpétervári Állami Egyetem Történeti Fakultása közös szervezésében Szentpéterváron tudományos szemináriumra került sor. 

Részint szintén orosz történészekkel való együttműködés keretében nemzetközi tudományos szimpóziumot szervezett a kutatócsoport a Ruszisztikai Központtal közösen az „Októberi Forradalmak és a világ” címmel, amely elsősorban az új historiográfiai eredményeket volt hivatott közvetíteni.  

A fent említett három esemény igen jelentős hozzájárulás a két állam közötti kulturális, tudományos kapcsolatok elmélyítéséhez és fejlődéséhez. A kulturális- és tudományos diplomácia csatornáin keresztül elősegíti a magyar országimázs pozitív formálását Oroszországban, öregbíti a magyar tudományosság nemzetközi hírnevét.

A beszámolási év legkiemelkedőbb közvetlen szakmai eredményének a XVII. századi orosz egyházszakadás szociokulturális és ideológiai gyökereiről írt monográfia, valamint a közép- és kora újkori orosz történelmi fejlődés – és azon belül különösen az állam és annak ideológiája – sajátosságainak feltárására kísérletet tevő, szintézis jellegű tanulmánykötet tekinthető.


III.
Hazai és nemzetközi kapcsolatok bemutatása


 A kutatóhely élő munkakapcsolatot ápol az Oroszországi Tudományos Akadémia Oroszország Története Intézetével, a Társadalomtudományi Információs Intézetével, és Szlavisztikai Intézetével, a moszkvai Bölcsészettudományi Egyetemmel, valamint a Szentpétervári Állami Egyetemmel.

 A kutatóhely társszervezésében három jelentős nemzetközi konferenciára került sor a tárgyévben:

2007. június 25-én Szentpéterváron orosz-magyar tudományos szemináriumra, 2007. szeptember 24-én Budapesten „Az októberi forradalmak és a világ” című szimpóziumra, illetve 2007. november 15-16-án Debrecenben „Tradíció és modernizáció Európában a 18-20. században” című konferenciára.

Kutatócsoportunk tagjai 2007 folyamán aktívan bekapcsolódtak más intézmények által külföldön és Magyarországon szervezett nemzetközi tudományos találkozók munkájába is. Így részt vettek és előadásokat tartottak az alábbi szimpóziumokon:  

- A parlamentek és képviseleti intézmények történetének tanulmányozására alakult nemzetközi bizottság 58. konferenciáján Edinburghban, melyet a „moszkvai állam” politikai kultúrája problémakörének szenteltek.

- Lembergben (Lvivben) az Ukrán Történettudományi Intézet Halicsról rendezett konferenciáján.

- Az MTA Pécsi Regionális Bizottsága szervezésében megtartott „A latin és az ortodox kereszténység a két millennium között” című nemzetközi konferencián (2007. november 12.).

- A CEU „A Természetfölötti és vizuális reprezentációja a középkorban” elnevezésű „workshop”-ján Budapesten.

- „Aranyszájú Szent János kora és hatása”. A Magyar Patrisztikai Társaság VII. országos konferenciáján Kecskeméten.

- „Garibaldi 2007”. Garibaldi születésének bicentenáriuma alkalmából Debrecenben rendezett konferencián (2007. március 13.).

A kutatócsoport több tagja 2007-ben Oroszországban, illetve Ausztriában járt kutató- és tanulmányúton: az Orosz Birodalom Külügyi Levéltárában, az Oroszországi Állami Levéltárban, a bécsi Kelet-Európai Történeti Intézetben, és a bécsi Állami Levéltárban. Ezek az utazások nagyon eredményesnek és igen hasznosnak bizonyultak.

 A kutatócsoport számos tagja aktív részt vállalt a történeti ruszisztika különböző részterületeinek oktatásában a budapesti, a pécsi, és a debreceni egyetem bölcsészettudományi karán.

 

IV.
Fontosabb elnyert hazai és nemzetközi pályázatok

 A kutatócsoport egy tagja MTA Bolyai Ösztöndíjat nyert 3 évre a „Szentháromság ikonográfiája az újkori ikonfestészetben” című témakörben. A kutatócsoport kollektív pályázat keretében 120 000 Ft-ot nyert a „Klebelsberg Kuno emlékére” szakalapítványtól idegennyelvű konferenciakötet szakmai előkészítésére, valamint 50 000 Ft-ot az „Unger Mátyás emlékére” szakalapítványtól a történeti ruszisztika válogatott bibliográfiájának összeállítására.

 

V.
2007 folyamán megjelent legjelentősebb publikációk 

-                     Филиппов С. Б. Религиозная борьба и кризис традиционализма в России XVII века. (Filippov Szergej: Vallási küzdelmek és a tradicionalizmus válsága a XVII. századi Oroszországban). Bp., 2007. (Monográfia.)

-                     Font Márta – Sashalmi Endre: Állam, hatalom, ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól. Bp., 2007. (Tanulmánykötet.)

-                     Sashalmi Endre: Az autokrácia ideológiája a tradíció és a modernizáció szemszögéből Nagy Pétertől 1906-ig. In: Világtörténet. 2007/1. 3-17. p. (Tanulmány)

-                     Kríza Ágnes: A szimbólum a középkori orosz képteológiában. Artyemij sztarec és a 16. századi moszkvai képviták. In: Vallástudományi Szemle. 2007/2. 77-92. p. (Tanulmány.)

-                     Bótor Tímea: Автокефалия русской Церкви по отношению к Константинополю и Риму в зеркале теории «Москва-третий Рим» (Az orosz egyház autokefalitása Konstantinápoly és Róma vonatkozásában a „Moszkva-harmadik Róma” elmélet tükrében). In: Specimina nova. Pars prima. Sectio mediaevalis IV. Pécs, 2007. 119-136. (Tanulmány.)

-                     Szvák Gyula: «Досовременная нация» в венгерской историографии. („Premodern” nemzet a magyar historiográfiában) In: Две империи – много национальностей Будапешт, 2007. 7-28.

-                     Krausz Tamás: Ленин и право наций на самоопределение (1903-1917) (Lenin és a nemzetek önrendelkezési joga. 1903-1917) In: Две империи – много национальностей. Будапешт, 2007. 125-154.

-                     Az újkori orosz történelem forrásai. XIX. század. Bp., 2007. (Forráskiadás, szerk. Filippov Szergej)

-                     Две империи – много национальностей. Будапешт, 2007. (Konferenciakötet, szerk. Szvák Gyula)

-                     Regional Schools of Russian Historiography. Bp., 2007. (Konferenciakötet, szerk. Szvák Gyula)



„Kiemelten sikeres kutatási területek”

 

A kutatócsoport az alább részletezett könyvekben elért eredményeivel, kifejtett új koncepcióival érte el a kutatás kezdő évének legjelentősebb – nemzetközi mércével is számottevő – historiográfiai sikereit.

Filippov Szergej
Vallási küzdelmek és a tradicionalizmus válsága a XVII. századi Oroszországban. Budapest, 2007.

A sokéves kutatás eredményeként született könyv az orosz történelemben rendkívül fontos, de a magyar olvasóközönség számára gyakorlatilag ismeretlen eseményekkel foglalkozik. Kultúrtörténeti megközelítésben mutatja be a XVII. század közepén az orosz ortodox egyházban lezajlott vallási harcokat, valamint ezen harcok helyét abban a folyamatban, amely elvezetett a Moszkvai Oroszország átalakulásához és a Pétervári Oroszország létrejöttéhez.

            A könyv röviden rekonstruálja az egyházszakadás eseménytörténetét, felvázol néhány fontosabb, az eseménytörténettel kapcsolatos, máig vitatott kérdést. Az események értelmezésekor a könyv bemutatja azt, ahogy a XVII. századi emberek akaratától és törekvéseitől függetlenül a múlt feltámasztásáért vívott harc fokozatosan a múltbeli struktúrák rombolásává alakult át. Mindeközben nyilvánvalóvá váltak a hagyományos vallási-kulturális struktúrák válságának tünetei. A világvége-várással kapcsolatos hagyományos elképzelések átalakulása, a világi és egyházi hatalom közötti erőviszonyok eltolódása a világi hatalom javára, a világi tudás, a tudomány fontosságának a tudatosítása, valamint a moszkvai hagyományokat átformáló dél-nyugat-orosz kulturális hatás befogadása.

Ez esetben nem a történészek által a történelmi valóságra utólag ráerőltetett, hanem a belső, az adott struktúra szilárdságát biztosító összefüggések és törvényszerűségek keresése került az előtérbe. Ez különösen fontos az olyan középkori típusú közösségek kutatásakor, amelyek a társadalmi és politikai gyakorlatban nem a jövőre összpontosítottak, hanem a múltra, vagyis nem az újításra, hanem valamiféle ideális, megbonthatatlan rend feltámasztására, megőrzésére törekedtek. A cél az, hogy jobban megértse a történelmi folyamat belső logikáját, hogy kimutassa a valódi okokat és a történelmi fejlődés irányát, az adott kultúra statikus és dinamikus elemeinek működését.

A kutatás a szoros értelemben vett szakmai kérdéseken túlmutató jelentősége abban áll, hogy miközben segít jobban megérteni Oroszország europaizálásához vezető konkrét történelmi folyamatokat, általánosabb, most is időszerű következtetésekre ad lehetőséget: segít megérteni az „orosz reformkorszakok” közös vonásait, feltárni az orosz vallásosság, az Oroszországban történelmileg kialakult viselkedésminták és gondolkodásmódok lényeges és sok esetben máig ható vonásait, másként szólva támpontokat nyújt az ú.n. „orosz ortodox civilizáció” megértéséhez.

  

Font Márta – Sashalmi Endre

Állam, hatalom, ideológia. Bp., 2007.

A szovjet történetírás a marxizmus „feudalizmus”-fogalmával operált, amit társadalmi formációként értelmezett, és a világ majd minden országára kiterjesztett. Az orosz történeti fejlődést az egységes és egyetemes történelmi folyamat részének, sok vonatkozásban tipikusnak, vagy követendő „mintának” tekintette. A posztszovjet történésznemzedék számos képviselője azonban szakított ezzel a szemléletmóddal, és a nemzeti múlt jellemző ismérvének inkább a „sajátszerűséget” tartja. A közép- és kora újkori orosz történelem társadalmi és politikai intézményeit, ideológiai rendszereit vizsgálva a mű választ keres arra a kérdésre, hogy mi is az „orosz” fejlődés különössége?

 A feudalizmus nagy szerepet játszott a nyugat-európai alkotmányosság kialakulásában, ami a hűbériség és a vazallitás kombinációján nyugodott, és decentralizált struktúrájú politikai-kormányzati, illetve társadalmi berendezkedést eredményezett. Az egyik legjelentősebb elv, amit a hűbériség Nyugaton a későbbi korokra hagyományozott az volt, hogy a kormányzat akkor legitim, ha bírja a kormányzottak jóváhagyását. Oroszországban a „szabad szolgálat”, majd a hosszú mongol hódoltság alatt dominánssá vált „szolgaság” miatt nem jött létre nyugat-európai értelemben vett feudalizmus. A hűbériség, a rendiség, és a jogtudomány hiánya miatt nem tudott gyökeret ereszteni az eszme, hogy az uralkodó és alattvalói közt egyfajta „szerződés” létezik, ami a két felet kölcsönösen kötelezi. A cár alattvalói egyoldalú és feltétlen hűséggel tartoztak a trónnak. Az eltérő intellektuális közegből fakadóan Oroszországban hiányzott a katolikus kultúrkörben megfogalmazott gondolat, hogy az uralkodás olyan hivatal, amely a „közjót” hivatott szolgálni. (Ezzel szemben Nyugaton a 12. században ez már közhelynek számított a jogászok körében.) Az európai politikai kultúra abból a premisszából fejlődött ki, hogy az uralkodó nem idegenítheti el a királyság jogait, mert azok függetlenek az uralkodó személyétől és akaratától. Az eszme, hogy létezik egy kormányzatok és uralkodók felett álló közhatalom (az államé) csak I. Péter idején a XVIII. század elején jelent meg Oroszországban, de korlátozott és erősen torzult formában. A moszkvai ideológia a nyugati hatások beszüremkedéséig nem tudta elválasztani egymástól az uralkodó „politikai testét” annak „természetes testétől”. Emiatt a XVIII. század előtti moszkvai ideológia középpontjában az uralkodó isteni inspirációja és a cár morális személyisége állt, melynek mércéje az ortodox valláserkölcs volt.




2011. Akadémiai beszámoló
2010. Akadémiai beszámoló
2009. Akadémiai beszámoló
2008. évi publikációk
2008. Akadémiai beszámoló
2007. évi publikációk
2007. Akadémiai beszámoló
2007-2009 publikálatlan eredményei
2005. évi eredmények
2004. évi eredmények
2003. évi eredmények
2003-2006 Összegzés

  

Egy abház történet Szoficskáról
2019-07-16

Kira Kovalenko 2017-ben bemutatott „Szoficska” című filmje méltán került be Oroszország hat legjobb elsőfilmes alkotása közé, amelyeket 2017 végén egyszerre mutattak be az ország nagyvárosaiban az „Új fiatal film” program keretei között.

Tovább >>>
Ugrás a magasba, avagy 3 másodperc
2019-07-10

Anton Megergyicsev 2017 legvégén bemutatott, sporttörténeti kuriózumot feldolgozó műfaji filmje sajnos nem került a magyar közönség elé, pedig minden bizonnyal sikert aratott volna mind a sportrajongók, mind a pörgős, izgalmas filmek kedvelői között.

Tovább >>>
Elhunyt Andrej Szaharov történész
2019-07-08
2019. június 26-án, 89 éves korában elhunyt Andrej Szaharov történész, az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja, az OTA Oroszország Története Intézetének egykori igazgatója, a magyaroszági történeti ruszisztika egyik elkötelezett szakmai támogatója.
Tovább >>>
Megízleltük 2019 első nyári csemegéjét
2019-07-03
2019. július 1-én 18 órakor Kirill Szerebrennyikov Nyár című filmjének vetítésével indult „Az orosz kultúra nyári csemegéi” című programsorozat a Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>
Az orosz kultúra nyári csemegéi
2019-06-25
A korábbi évek nyári sikervetítéseit folytatva idén is sor kerül a kortárs orosz filmművészet négy izgalmas alkotásának bemutatásra a Ruszisztikai Kabinetben, július négy, egymást követő hétfőjén. Július 1-én 18 órakor kezdünk a Nyár című filmmel. A belépés ingyenes. Minden érdeklődőt várunk!
Tovább >>>