A Központról
Kutatás
Kiadványok
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
    Kutatási terv 2002-2006
    Eredmények
    Kutatási terv 2007-2011
    A tagokról röviden
    Kutatási terv 2012–2016
    Kilenc év után megszűnt a kutatócsoport
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Eredmények
Eredmények


2011. Akadémiai beszámoló


 


MTA-ELTE TÖRTÉNETI RUSZISZTIKAI KUTATÓCSOPORT


SZVÁK GYULA, az MTA doktora
1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8.
Tel: (1) 4855207,Fax: (1) 4855207
E-mail: ruszisztika@btk.elte.hu
Weblap: www.russtudies.hu


I. A kutatóhely fő feladatai 2011. évben
A tárgyévre kitűzött konkrét célfeladatok az alább felsorolt hat tematikus blokkban kerültek meghatározásra:


- A keleti szláv államalapítás problematikája a kortársak és az utódok diskurzusaiban (a Kijevi Rusz kora)
- A moszkvai állam létrejötte, megerősödésének folyamata, az egyház és az állam fejlődése a 14–15. században

- A Bizánctól örökölt középkori államfelfogás és a tradicionális középkori orosz gondolkodás, világkép változása a Nagy Péter uralkodása előtti évszázadokban
- Az autokrácia és az orosz hatalmi doktrínák az újkori Oroszországban.
- Tradíció és modernizáció kérdései az orosz társadalmi-politikai gondolkodásban és a kormányzati politikában a 19. század első felében
- Nemzet és állam: a kultúra mint a hatalom önreflexiója a szovjet korszakban a párt és az állam központi intézményeinek levéltáraiban található dokumentumok tükrében

 II. A 2011-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
a, Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények
- Az első tematikus blokkban: Egy német nyelvű tudományos cikk látott napvilágot, amely a Kijevi Rusz törvényhozásának továbbélését vizsgálta a keleti szlávok által lakott területen. A kutatócsoport egy másik tagjának tanulmánya a rózsa mint keresztény szimbólum szerepét és megjelenését követte nyomon a keleti szlávok XI. századi történetében. 2 fő dolgozott rajta.
- A második tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik tagja summa cum laude eredménnyel védte meg doktori értekezését a Moszkvai Fejedelemség története a nagyfejedelmi végrendeletek (1336–1462) tükrében címmel. A disszertáció kéziratából „A tatár függéstől az önálló uralkodóig” címen készült monográfia magába foglalja a moszkvai nagyfejedelmi végrendeletek tudományos jegyzetapparátussal ellátott magyar nyelvű forráskiadását. A Moszkvai Fejedelemség 14–15. századi történetéhez kapcsolódóan egy magyar és egy orosz nyelvű tanulmány került publikálásra. A fenti témakör és korszak kitekintéseként tudományos cikk született a 14. századi eleji „Halics és a lengyel-magyar érdekek” címmel. 2 fő dolgozott rajta.
- A harmadik tematikus blokkban: Publikálás alatt áll – elsőként a hazai történeti ruszisztikában – a középkori orosz képvédő irodalmat a bizánci források segítségével bemutató monográfia első kötete. A témához kapcsolódóan egy orosz nyelvű tanulmány is napvilágot látott. 1 fő dolgozott rajta.
- A negyedik tematikus blokkban: Publikálásra került a kutatócsoport vezetője által szerkesztett orosz-angol nyelvű konferenciakötet, amely a 2010. évben megrendezett „Az állam szerepe az orosz történelmi fejlődésben” elnevezésű nemzetközi konferencia előadásainak tudományos cikkeit foglalja magába. A kutatócsoport egyik tagja nemzetközi konferencián szerepelt, előadásában a politikai ikonográfia változását mutatta be a 17. századi Oroszország történetére vonatkozóan. 2 fő munkája.
- Az ötödik tematikus blokkban: A kutatócsoport egyik tagja által tudományos cikk született az oroz állam 19. század első évtizedét érintő átalakításának reformprogramjáról és annak eredményeiről. Publikálás alatt áll további három magyar és angol nyelven elkészült tanulmánya, amely a magyar történeti ruszisztikában elsőként mutat rá – új levéltári források bevonásával – arra a tényre, hogy a 18–
19. századi orosz hatalmi politika elvei és lehetőségei megváltoztak. 1 fő dolgozott rajta.
- A hatodik tematikus blokkban: Napvilágot látott a „Filmtörténetek olvadása” című hiánypótló kötet, amely az 1950-es évek második felének szovjet-orosz filmművészetét vette górcső alá és az adatbázison alapuló módszer alkalmazásával elemezte és rendszerezte a korszak filmtörténetének meghatározó műveit. Elkészült a történelmi Oroszország népeinek történetét feldolgozó adattár
. 2 fő dolgozott rajta.

b, Párbeszéd a tudomány és a társadalom között
A 2011. évben két kiemelkedő rendezvény segítette a tudomány és társadalom közötti élő kapcsolat megteremtését. Az ELTE Ruszisztikai Napok keretében sikeres kiállítást nyílott az űrkutatás történetéről, a kutatócsoport tagjai előadásokat tartottak, kiemelve az első űrutazás ötven éves jubileumát, amely sorsfordító tényezőnek bizonyult az emberiség történetében. A Kutatók Éjszakája az országosan meghirdetett rendezvénysorozatba is bekapcsolódtak a kutatócsoport tagjai, és lehetőségük nyílott kutatásaik tudományos eredményeinek interpretálására.
Az oroszvilag.hu információs elemző portál és a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság rendezvényei továbbra is lehetőséget nyújtanak a kutatócsoport tagjai számára, hogy kontaktust teremtsenek a tudomány és társadalom között.

III. A kutatóhely hazai és nemzetközi kapcsolatai 2011-ben
A 2011. év legfontosabb nemzetközi kulturális-oktatáspolitikai eredménye: Az ELTE és az Oroszországi Állami Bölcsészettudományi Egyetem rektorai 2011. október 3-án Moszkvában aláírták a három tanévet átfogó a Párhuzamos Ruszisztika MA szak indításának részleteit rögzítő szerződést és a hozzá tartozó jegyzőkönyvet. Az együttműködés létrejöttében nagy szerepet vállalt a kutatócsoport vezetője.
A kutatócsoport vezetője 2011. június 20-án nemzetközi együttműködési – tudományos-kulturális-szakmai kapcsolatokat megerősítő – szerződést írt alá a Voronyezsi I. Péter Állami Agrártudományi Egyetemmel.
A kutatóhely munkakapcsolatokat ápol az Oroszországi Tudományos Akadémia Oroszország Történeti Intézetével, Társadalomtudományi Információs Intézetével, és Szlavisztikai Intézetével, valamint a moszkvai Bölcsészettudományi Egyetemmel, a moszkvai Lomonoszov Egyetemmel, és a Szentpétervári Állami Egyetemmel, az Uráli Állami Egyetemmel. A hazai társműhelyek közül a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetemmel.
A kutatócsoport számos tagja aktív részt vállalt a történeti ruszisztika különböző részterületeinek BA, MA és Phd oktatásában a budapesti, a pécsi, és a debreceni egyetem bölcsészettudományi karán.
A kutatócsoport legfontosabb nemzetközi konferencia szervezése:
- 2011. május 6. Budapest: Történeti Ruszisztika és Uralisztika az Urálban és Budapesten II. A konferencia 2009 október 5-én az ELTE Ruszisztikai Központ és a kutatócsoport társszervezésében azonos címmel megrendezett nemzetközi tudományos szeminárium folytatása, jekatyerinburgi (Uráli Állami Egyetem, Uráli Tudományos Akadémia), budapesti (ELTE Ruszisztikai Központ, a kutatócsoport és a Finnugor Tanszék) és szegedi kutatók részvételével.
- 2011. június 10–11. Budapest: A kutatócsoport társszervezésében a „Nagy Honvédő Háború –
70 éve támadta meg a náci Németország a Szovjetuniót” elnevezésű konferencián a kutatócsoport két tagja előadással szerepelt.
A kutatócsoport tagjainak legfontosabb nemzetközi és hazai konferencia szereplései:
- 2011. március 25. Budapest: A magyar-orosz „humán” kapcsolatok aktuális kérdései címmel a kutatócsoport vezetője az Orosz Nyelv XVI. nemzetközi konferenciáján tartott előadást.
- 2011. július 25–29. Pécs: VI. Középkori Krónika nemzetközi konferencián a kutatócsoport két tagja előadással szerepelt.

- 2011. szeptember 30. Szeged: „A magyarországi ukrainisztika jelene és jövője” elnevezésű, VI. Ukrainisztikai konferencián a kutatócsoport egyik tagjának Halics a magyarországi Anjouk politikájában című előadása hangzott el.
- 2011. október. 6–7. Debrecen: A kutatócsoport egyik tagja a „Kisállamok a birodalmak/nagyhatalmak perifériáin” elnevezésű finn-magyar történész konferencián angol nyelven adott elő „Az orosz diplomácia és a svéd/finn kérdés, 1801–1825” címmel.

IV.
A 2011-ben elnyert fontosabb hazai és nemzetközi pályázatok rövid bemutatása
A kutatócsoport vezetője 2010-ben elnyerte a Visegrad Fund pályázatát „A Közép-Európa és Oroszország: múlt, jelen, jövő” három féléves előadássorozat megtartására. A projekt 2011. januárjában vette kezdetét.
A kutatócsoport egyik tagja sikerrel pályázott
EU (Marie Curie)-OTKA-NKTH Mobilitás pályázatával a Középkori orosz képviták (15–16. század) címmel. A projekt 2011. augusztusában vette kezdetét.

V. A 2011-ben megjelent jelentősebb tudományos publikációk

Rol
goszudarsztva v isztoricseszkom razvityii Rosszii/The Role of the State in the Historical Development of Russia, [Az állam szerepe az orosz történelmi fejlődésben], Ruszisztikai Könyvek XXVII. Szvák Gyula (szerk.), Budapest, Russica Pannonicana, 2011. 348. o. (A kutatócsoport vezetőjének és egyik tagjának szerkesztésében és benne a kutatócsoport nyolc tagjának orosz nyelvű tanulmánya)
Szvák Gyula
: The Golden Age of Russian Historical Writing: The Nineteenth Century [Az orosz történetírás aranykora: a 19. század], in: Oxford History of Historical Writing, vol. 4: 1800–1945, (red. S. Macintyre, J. Maigushca, and A. Pók). Oxford University Press, 2011. 303–325.
Bótor Tímea
: A tatár függéstől az önálló uralkodóig. A Moszkvai Fejedelemség története a nagyfejedelmi végrendeletek (1336–1462) tükrében, Ruszisztikai Könyvek XXVIII. Budapest, Russica Pannonicana, 2011. 384. o.
Forgács Iván: Filmtörténetek olvadása. Az 1950-es évek második felének szovjet-orosz filmművészete,
Ruszisztikai Könyvek XXIX. Budapest, Russica Pannonicana, 2011. 224. o.
Gyóni Gábor: A történelmi Oroszország népei. Adattár. Ruszisztikai Könyvek XXVI. Budapest, Russica Pannonicana, 2011. 280. o.




MTA–ELTE TÖRTÉNETI RUSZISZTIKAI KUTATÓCSOPORT
Kormánytájékoztató


2011-ben a kutatócsoport műhelyében összesen 29 publikáció készült. Ezek közül 6 könyv, 8 könyvfejezet, 1 PhD disszertáció, 1 PhD disszertáció tézis, 4 tudományos folyóiratcikk, 1 konferencia kiadvány, 8 konferencia cikk.


A kutatócsoport munkatársai számos figyelemreméltó eredményt értek el a tárgyév folyamán:

- A Rol goszdarsztva v isztoricseszkom razvityii Rossii/The Role of the State in the Historical Development of Russia [Az állam szerepe az orosz történelmi fejlődésben] c. 348 oldalas kötet a budapesti ELTE Ruszisztikai Központja és az MTA-ELTE Történeti Ruszisztikai Kutatócsoport hetedik biennális nemzetközi konferenciája hét országból jött 30 tudósának előadásait tartalmazza. A kutatócsoport nyolc tagja publikált tudományos cikket a kötetben.

A sok szereplő rendkívüli dinamizmust kölcsönzött a rendezvénynek és ily módon a kötetnek is, amely új megközelítésekkel, szempontrendszerekkel és szellemi próbálkozásokkal gazdagította a nemzetközi történeti ruszisztikát, és benne a budapesti rusztikai műhelyt. Ilyen nagyszámú előadás esetén nem várható el valamiféle „egységesség”, ám mégis szembetűnő, hogy a leíró típusú tanulmányok mellett számos olyan kísérlet is történt, amely a probléma fogalmi, terminológiai, historiográfiai körüljárására tett kísérletet. A vitában ezek a szempontok néha egymásnak feszültek, de kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy a kérdés mai történetírására jellemző egymás mellett elbeszélés helyébe egymást értő dialógus lépjen. Ez mindenképpen új hangot jelent a kérdés historiográfiájában. És ez különösen fontos, ugyanis az orosz történelem egy olyan sajátosságának sokoldalú tudományos vizsgálatára történt kísérlet, amely strukturális összevetési lehetőségeivel egyetemes történeti jelentőséggel bír.

- A kutatócsoport vezetője összefoglaló tanulmányt publikált a XIX. századi orosz történetírás történetéről az Oxford University Press négykötetes új szintézisében, az Oxford History of Historical Writing c. műben

- A kutatócsoport egyik tagja 2011-ben summa cum laude eredménnyel megvédett disszertációját formálta kötetté. A moszkvai nagyfejedelmek XIV–XV. században keletkezett testamentumait feldolgozó monográfia hiánypótló mű a hazai történeti ruszisztikában. A szerző forrásorientált megközelítéssel mutatja be a Moszkvai Fejedelemség XIV–XV. század történetét. A XIV. század első harmadában új oklevéltípus jelent meg a Moszkvai Rusz területén: a végrendelet. A mai napig fennmaradtak a moszkvai nagyfejedelmek testamentumai és a Rusz-beli fejedelmek egymás közötti szerződéseinek, megállapodásainak oklevelei. A végrendeletek azok az elsődleges történeti források, melyek a moszkvai fejedelmi család tagjai között fennálló viszonyrendszert tárták fel, az örökösödési rendben bekövetkezett változásokat rögzítették. A testamentumok elemzése lehetőséget nyújt az adott korszak társadalmi berendezkedésének, gazdasági életének és kultúrtörténetének megismerésére. A birtokviszonyok alakulását, a nagyfejedelmi udvar működését, az ingó és ingatlan vagyon, a korabeli adónemek, a személyes vagyontárgyak, ékszerek, értékes ruházat leírását és szétosztását követhetjük nyomon az oklevelek tanulmányozása során.

- Napvilágot látott a „Filmtörténetek olvadása” című hiánypótló kötet, amely az 1950-es évek második felének szovjet-orosz filmművészetét vette górcső alá és az adatbázison alapuló módszer alkalmazásával elemezte és rendszerezte a korszak filmtörténetének meghatározó műveit.

- Elkészült a történelmi Oroszország népeinek nemzeti, nemzetiségi összetételét feldolgozó adattár
, amely a napjainkban ismét az érdeklődés homlokterébe került „nemzeti-kérdés” egzakt adatokon alapuló vizsgálatára mutat módszertani példát, orosz vonatkozásban először a magyar történeti ruszisztikában.




2011. Akadémiai beszámoló
2010. Akadémiai beszámoló
2009. Akadémiai beszámoló
2008. évi publikációk
2008. Akadémiai beszámoló
2007. évi publikációk
2007. Akadémiai beszámoló
2007-2009 publikálatlan eredményei
2005. évi eredmények
2004. évi eredmények
2003. évi eredmények
2003-2006 Összegzés

  

A Matrjoska paravánnal könnyű jókedvet csiholni
2019-07-19
A szokásos nyári intenzív középiskolás orosztanfolyam idén is elérte a célját: koncentráltan, de jó hangulatban, vidáman és motiváltan vettek rajta részt a diákok.
Tovább >>>
Egy abház történet Szoficskáról
2019-07-16

Kira Kovalenko 2017-ben bemutatott „Szoficska” című filmje méltán került be Oroszország hat legjobb elsőfilmes alkotása közé, amelyeket 2017 végén egyszerre mutattak be az ország nagyvárosaiban az „Új fiatal film” program keretei között.

Tovább >>>
Ugrás a magasba, avagy 3 másodperc
2019-07-10

Anton Megergyicsev 2017 legvégén bemutatott, sporttörténeti kuriózumot feldolgozó műfaji filmje sajnos nem került a magyar közönség elé, pedig minden bizonnyal sikert aratott volna mind a sportrajongók, mind a pörgős, izgalmas filmek kedvelői között.

Tovább >>>
Elhunyt Andrej Szaharov történész
2019-07-08
2019. június 26-án, 89 éves korában elhunyt Andrej Szaharov történész, az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja, az OTA Oroszország Története Intézetének egykori igazgatója, a magyaroszági történeti ruszisztika egyik elkötelezett szakmai támogatója.
Tovább >>>
Megízleltük 2019 első nyári csemegéjét
2019-07-03
2019. július 1-én 18 órakor Kirill Szerebrennyikov Nyár című filmjének vetítésével indult „Az orosz kultúra nyári csemegéi” című programsorozat a Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>