A Központról
Kutatás
Kiadványok
    Ruszisztikai Könyvek
    (Poszt) Szovjet Füzetek
    Egyéb kiadványaink
    RUSSICA PANNONICANA
    Figyelmükbe ajánljuk
    Könyvismertetések
Oktatás
Akadémiai kutatóhely
Konferenciák
Elektronikus kiadványaink
Magyar-Orosz Történész Vegyesbizottság
Linkajánló
Rólunk írták
FORTOCSKA Galéria
Hírek, információk

   
Főoldal > Egyéb kiadványaink
Egyéb kiadványaink



A középkori orosz történelem forrásai
Szili Sándor szerkesztő

Kiadó: Pannonica
Megjelenés éve: 2005


Az ELTE Ruszisztikai Központ a Pannonica Kiadóval közösen ezzel a kötettel útjára indít egy sorozatot az orosz történelem forrásairól Szvák Gyula főszerkesztésében(Az orosz történelem válogatott kútfői). Az orosz történelem tanítása az utóbbi években módszertanilag nagyon nehéz helyzetbe került azáltal, hogy szinte csak angol nyelvű szakirodalmat lehetett használni az egyetemi szemináriumokon. Ezt a helyzetet igyekszik javítani jelen kötet, amely miközben alapos feltáró munkán alapuló tudományos teljesítmény, célja és rendeltetése szerint elsősorban az orosz történelem egyetemi oktatásának nélkülözhetetlen segédkönyve. A kötetet válogatta, fordította, jegyzetekkel és kommentárokkal ellátta Szili Sándor.

                                                                         A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

Az orosz, ukrán és belorusz nyelv a XIV-XV. század folyamán alakult ki a közösen beszélt óorosz („ókeletiszláv”) nyelv felbomlásával, vagy a helyi dialektusok sokaságának összeolvadásából. Az eddig tartó időszak kapcsán a szöveggyűjtemény a „keleti szláv” és a „Rusz” kifejezést használja az elterjedt, de félreérthető „óorosz” fogalom helyett. Mivel a kötet a Moszkva központú Oroszország és történeti előzményei bemutatására koncentrál, a címben az „orosz” jelző szerepel.
A nemzetközi ruszisztikában általánosan elfogadott álláspont szerint az orosz „középkor” a XVII. század végéig tartott. így a keleti szláv társadalomfejlődés belső logikájának követése indokolta a címválasztásban is tükröződő periodizációt.
A válogatás során arra törekedtem, hogy magyarul publikálatlan forrásokat tegyek közzé. Ettől az elvtől olyan esetekben tértem el, amikor a történeti megközelítés szempontjából fontos szöveghűség új fordítást és tartalmi kiegészítést kívánt, vagy a közlés óta eltelt időben a korábbiakhoz képest autentikusabbnak tartott, új kéziratok kerültek napvilágra.
Terjedelmi korlátok nem tették lehetővé a magyar vonatkozású forrásrészletek bővebb szerepeltetését. Kiadásuk külön kötetet indokolna, a legfontosabbak pedig már megjelentek.
A célkitűzéseim között szerepelt, hogy a szöveggyűjtemény egyaránt alkalmas legyen az önálló ismeretszerzésre (forrásolvasásra) és az analitikus képességek fejlesztésére (forráselemzésre), ezért a szemelvényeket lábjegyzetek és kommentárok kísérik. Az előbbiek eligazítanak a felmerült fogalmakat, földrajzi és személyneveket illetően, az utóbbiak bemutatják az adott forrás legjellemzőbb ismérveit, vázolják a keletkezés körülményeit, illetve megadják az eredeti közlés és a legfontosabb szakirodalom bibliográfiai adatait.
Keleti szláv kultúrkörben, illetve a XVII. század végéig orosz területen a világ teremtésétől számították az esztendőket, amely a bizánci teológusok szerint Krisztus születése előtt 5508-ban történt. Ennyit kell kivonni ahhoz, hogy megkapjuk a Krisztus születése szerinti évszámot abban az esetben, ha a dátum nem tartalmaz hónapot. Ha igen, figyelembe kell venni, hogy a XV század elejéig március 1., a XVI. század elejétől szeptember 1. a naptári év első napja. (A XV. század folyamán a két számítási mód egyidejűleg létezett.) így a XV. századig január-február esetében 5507-et, a márciustól decemberig terjedő időszakban 5508-at, a XVI. század elejétől a januáriaugusztusi periódusban 5508-at, a szeptembertől decemberig tartó intervallumban viszont 5509-et kell kivonni.
A különféle mértékegységek és pénzfajták azonosításához a Kamenceva-Usztyugov szerzőpáros által készített egyetemi tankönyv (Каменцева Е.И., Устюгов Н.В.: Русская метрология. Москва, 1965) nyújtott segítséget. 

                                                                                                                                                                Szili Sándor




<<< vissza
  

Szervezeti változások az ELTE BTK Történeti Intézetében
2019-09-16

2019 sok újdonságot hozott az ELTE BTK Történeti Intézetének életébe.

Tovább >>>
Hallottál már róla - Kutatók Éjszakája a Ruszisztikán
2019-09-15
Nyilván már hallottatok róla, hogy a Ruszisztikai Központban mindig nagyszerű programok vannak a Kutatók Éjszakáján. Idén a programokat arra a kérdésre fűztük fel, hogy Hallottál már róla? Ha igen, gyere el, ha nem, akkor pedig azért gyere el szeptember 27-én!
Tovább >>>
Metodikai szombat 2019 szeptember
2019-09-14
2019 első őszi, orosztanároknak szóló metodikai szombatjára 2019. szeptember 21-án 13 órától kerül sor a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban.
Tovább >>>
Megunhatatlan a Moszkva nem hisz a könnyeknek
2019-09-12

Vlagyimir Menysov Oscar-díjas alkotása jó választás volt a szeptemberi ruszisztikai filmklub évadnyitásához. Mindenkit elvarázsolt a film – akár először, akár másodszor, akár sokadszor látta.

Tovább >>>
Szeptemberi színház - Ványa bácsi
2019-09-07
A Ruszisztikai Központ Színház Odüsszeiája szeptemberben a váci Dunakanyar Színház és a dunaújvárosi Bartól Béla Kamaraszínház koprodukciójában bemutatott Ványa bácsi-ra kalauzolta el az érdeklődőket.
Tovább >>>