Elérhetőség
Aktuális
    2009 tavasz
    2009 ősz
    Ljudmila Ulickaja előadást tart az ELTE-n
    Jekatyerina Gyogoty a Módszertani Kabinetben
    A Jugor Állami Egyetem rektora az ELTÉ-n
    Ljudmila Ulickaja "betért" a Módszertani Kabinetbe
    A Magyarországon élő oroszajkúak konferenciája
    A Magyar-Orosz Baráti Társaság a Kabinetben
    Szakfordítói és fotópályázat
    Kerekasztal beszélgetés: Gogol 200 éves
    2010 Európai Orosz Központok Budapesten
    2010 tél-tavasz
    2010 ősz –tél
    2011 tél–tavasz
    2011 ősz–tél
    2012 első félév
    2012 második félév
Könyvtár és médiatéka anyaga
Képzések
Hasznos linkek
Filmtár

   
Főoldal - Módszertani Központ > Kerekasztal beszélgetés: Gogol 200 éves
Kerekasztal beszélgetés: Gogol 200 éves

A szövegtől a színpadig: kerekasztal-beszélgetés Gogol 200. születésnapján
 
Jelenet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005/06-os előadásából“Ez az igazi nagy rendezés: Gogol születésnapját április 1-re időzíteni” – ezekkel a szavakkal zárta Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító azt a szakmai kerekasztal-beszélgetést, amelyre az ELTE BTK Ruszisztikai Módszertani Könyvtárában került sor április 1-én, Gogol 200 éves jubileuma alkalmából. A legkevésbé sem áprilisi tréfának szánt, de rendkívül jó hangulatú beszélgetésen Gothár Péter rendező és Morcsányi Géza műfordító-dramaturg mondta el gondolatait Gogol: Háztűznéző/ZSENYITYBA című művéről, amely szinte állandóan jelen van a magyar színházak repertoárján, legutóbb 2006-ban a Magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgaelőadásaként rendezte meg Gothár Péter Morcsányi Géza fordításában. A fő kérdés: hogyan lesz a XIX. századi orosz szövegből XXI. századi magyar színpadi nyelv?
 
Jelenet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005/06-os előadásábólMorcsányi Géza a dramaturg munkáját – a műfordítással szembeállítva -- alkalmazott fordítói műveletként jellemezte, s az alkotó, a rendező, a színész és a közönség közötti közvetítő tevékenységnek nevezte. Úgy vélte: a színpadi szöveg létrehozása egészen más feladatot jelent, mint egy olvasásra szánt, prózai szöveg másik nyelvre való átültetésre. A színpadi szöveg csak hangzó szöveg, nem támaszkodhat a betűre, a visszatérés-visszalapozás lehetőségére, ugyanakkor szervesen be kell épülnie az előadás érzéki impulzusokkal teli világába. Ezért neki, mint fordító-dramaturgnak Gogol esetében is az a dolga, hogy a színpadi hangzás és összhatás felől szerkessze a szöveget. Ez afféle iparosmunka – tette hozzá, nem segít a stilizálás, nem elég a legpontosabb magyar nyelvi megfelelőt megtalálni: a szövegnek a színpadon kell élnie. Utalt mestereire, a világhírű orosz rendezőkre, Galina Volcsekre és Anatolij Vasziljevre, akik a magyar nyelv ismerete nélkül, a szavak jelentéseitől már-már függetlenül, a színpad törvényei és saját színházi gondolkodásuk szerint szabták meg az eljátszandó szöveggel szembeni követelményt.
 
Jelenet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005/06-as előadásából“A Háztűznéző eljátszásához «gogolul» kell tudni, a nyelv másodlagos” – erősítette meg Gothár Péter, aki nemrégiben Gogol darabját Görögországban, egy nemzetközi workshopon, „nyelv nélkül” rendezte meg: a legkülönbözőbb országokból származó színészeknek úgy kellett játszani, hogy nem volt közös nyelvük, csak a Gogol-darabban élő figurák és szituációk. Adva volt az álomszerű, mégis velejéig valóságos gogoli jelenetsor, a maga fájdalmas, mégis könnyekig nevettető kérdései sokaságával: ez teremtett közös nyelvet a közreműködők számára. Nem elvileg volt más a helyzet a 24 éves magyar főiskolásokkal sem, akik ugyan magyarra fordított szöveg birtokában, de a reáliák ismerete nélkül játszottak: a gogoli szituációkban és figurákban pillanatok alatt magukra, a mai világra ismertek. Gogol értése Gothár Péter szerint nem nyelvi kérdés, hanem egy kultúra értése: Gogol olyan kulturális konvenciókat, mintákat teremtett, amelyek nélkül nincs színházi- és színészmesterség. Ahogy Csehov nélkül nem lehet színházról beszélni, úgy Gogol nélkül sem. – Gothár Péter, aki a mai magyar kultúrában közismerten az egyik „legmakacsabb”, már-már mániákus orosz kultúraközvetítő, Hetényi Zsuzsa kérdésére – „mit is akar az oroszoktól?” – azt válaszolta: „nincs orosz mánia. Orosz kultúra van, amely megkerülhetetlen. Az orosz kultúra nyelve, gondolkodásmódja az, amiben a mi, kelet-közép-európai élethelyzetünket meg tudjuk fogalmazni”.
 
A beszélgetés végén Hetényi Zsuzsa arra kérte az est vendégeit, soroljanak 10 olyan orosz drámát, amelyel nem hiányozhatnak egy egyetemi orosz drámakurzusból. Néhány név a javaslatokból: Fonvizin, Gribojedov, Gogol, s -- a Gothár szerint magyarul előadhatatlan – Puskin, aztán az egymással viaskodó Csehov és Gorkij, és a kihagyhatatlan Osztrovszkij. A Bulgakov után korszakokból kell még 1-2 modern orosz szerző – s már kész is a kurzus.
A Ruszisztikai Módszertani Könyvtár és Kabinek következő vendége Ljudmila Ulickaja lesz április 24-én 14 órakor.
Kiss Ilona
A fényképeket a Színház- és Filmművészeti Egyetem bocsátotta rendelkezésünkre.


  

A mai orosz nyelv és oktatásának kihívásai - konferencia az Orosz Kulturális Központban
2019-05-15
2019. május 17–18-án a Budapesti Orosz Kulturális Központ és az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központja szervezésében ismét tudományos-módszertani konferenciára kerül sor az Orosz Kulturális Központban.
Tovább >>>
Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában
2019-05-13
2019. május 20–21-én kerül sor a Ruszisztikai Központ 12. nemzetközi ruszisztikai konferenciájára "Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában: a történeti forrás és interpretációja" címmel.
Tovább >>>
Jekatyerinburg, tavaszi iskola
2019-05-13
A 2019-es tavaszi iskola sem múlhatott el magyar diákok részvétele nélkül az Urali Föderatív Egyetem szervezésében, Jekatyerinburgban. Aki eddig részt vett ezen az eseményen, az örökre a szívéve zárta a várost és az egyetem történeti karát. Így történt idén is. Erről tanúskodik Bencze András történész hallgató beszámolója.
Tovább >>>
Színház az egész világ?
2019-05-12
A Fortocska Galéria kiállítási portfóliója most vált nagykorúvá, a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár tíz éves évfordulóján, a jubileumi X. Ruszisztikai Napokon, hiszen megnyílt benne a tizennyolcadik kiállítás, amely az oroszországi színházkultúra 16 emblematikus intézménye előtt tiszteleg.
Tovább >>>
Az első ruszisztikai kocsmakvíz
2019-05-10

2019. május 9-én zajlott le a „Május a kabinet hónapja” programsorozat hetedik, és a Ruszisztikai Napok utolsó előtti programja, az első ruszisztikai kocsmakvíz. A brit eredetű játékforma mára Magyarországon is gyökeret vert, sőt bajnokság is zajlik hétről hétre hazánk (és a környező országok) mintegy harminc városában.

Tovább >>>