Elérhetőség
Aktuális
    2009 tavasz
    2009 ősz
    Ljudmila Ulickaja előadást tart az ELTE-n
    Jekatyerina Gyogoty a Módszertani Kabinetben
    A Jugor Állami Egyetem rektora az ELTÉ-n
    Ljudmila Ulickaja "betért" a Módszertani Kabinetbe
    A Magyarországon élő oroszajkúak konferenciája
    A Magyar-Orosz Baráti Társaság a Kabinetben
    Szakfordítói és fotópályázat
    Kerekasztal beszélgetés: Gogol 200 éves
    2010 Európai Orosz Központok Budapesten
    2010 tél-tavasz
    2010 ősz –tél
    2011 tél–tavasz
    2011 ősz–tél
    2012 első félév
    2012 második félév
Könyvtár és médiatéka anyaga
Képzések
Hasznos linkek
Filmtár

   
Főoldal - Módszertani Központ > Kerekasztal beszélgetés: Gogol 200 éves
Kerekasztal beszélgetés: Gogol 200 éves

A szövegtől a színpadig: kerekasztal-beszélgetés Gogol 200. születésnapján
 
Jelenet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005/06-os előadásából“Ez az igazi nagy rendezés: Gogol születésnapját április 1-re időzíteni” – ezekkel a szavakkal zárta Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító azt a szakmai kerekasztal-beszélgetést, amelyre az ELTE BTK Ruszisztikai Módszertani Könyvtárában került sor április 1-én, Gogol 200 éves jubileuma alkalmából. A legkevésbé sem áprilisi tréfának szánt, de rendkívül jó hangulatú beszélgetésen Gothár Péter rendező és Morcsányi Géza műfordító-dramaturg mondta el gondolatait Gogol: Háztűznéző/ZSENYITYBA című művéről, amely szinte állandóan jelen van a magyar színházak repertoárján, legutóbb 2006-ban a Magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgaelőadásaként rendezte meg Gothár Péter Morcsányi Géza fordításában. A fő kérdés: hogyan lesz a XIX. századi orosz szövegből XXI. századi magyar színpadi nyelv?
 
Jelenet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005/06-os előadásábólMorcsányi Géza a dramaturg munkáját – a műfordítással szembeállítva -- alkalmazott fordítói műveletként jellemezte, s az alkotó, a rendező, a színész és a közönség közötti közvetítő tevékenységnek nevezte. Úgy vélte: a színpadi szöveg létrehozása egészen más feladatot jelent, mint egy olvasásra szánt, prózai szöveg másik nyelvre való átültetésre. A színpadi szöveg csak hangzó szöveg, nem támaszkodhat a betűre, a visszatérés-visszalapozás lehetőségére, ugyanakkor szervesen be kell épülnie az előadás érzéki impulzusokkal teli világába. Ezért neki, mint fordító-dramaturgnak Gogol esetében is az a dolga, hogy a színpadi hangzás és összhatás felől szerkessze a szöveget. Ez afféle iparosmunka – tette hozzá, nem segít a stilizálás, nem elég a legpontosabb magyar nyelvi megfelelőt megtalálni: a szövegnek a színpadon kell élnie. Utalt mestereire, a világhírű orosz rendezőkre, Galina Volcsekre és Anatolij Vasziljevre, akik a magyar nyelv ismerete nélkül, a szavak jelentéseitől már-már függetlenül, a színpad törvényei és saját színházi gondolkodásuk szerint szabták meg az eljátszandó szöveggel szembeni követelményt.
 
Jelenet a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2005/06-as előadásából“A Háztűznéző eljátszásához «gogolul» kell tudni, a nyelv másodlagos” – erősítette meg Gothár Péter, aki nemrégiben Gogol darabját Görögországban, egy nemzetközi workshopon, „nyelv nélkül” rendezte meg: a legkülönbözőbb országokból származó színészeknek úgy kellett játszani, hogy nem volt közös nyelvük, csak a Gogol-darabban élő figurák és szituációk. Adva volt az álomszerű, mégis velejéig valóságos gogoli jelenetsor, a maga fájdalmas, mégis könnyekig nevettető kérdései sokaságával: ez teremtett közös nyelvet a közreműködők számára. Nem elvileg volt más a helyzet a 24 éves magyar főiskolásokkal sem, akik ugyan magyarra fordított szöveg birtokában, de a reáliák ismerete nélkül játszottak: a gogoli szituációkban és figurákban pillanatok alatt magukra, a mai világra ismertek. Gogol értése Gothár Péter szerint nem nyelvi kérdés, hanem egy kultúra értése: Gogol olyan kulturális konvenciókat, mintákat teremtett, amelyek nélkül nincs színházi- és színészmesterség. Ahogy Csehov nélkül nem lehet színházról beszélni, úgy Gogol nélkül sem. – Gothár Péter, aki a mai magyar kultúrában közismerten az egyik „legmakacsabb”, már-már mániákus orosz kultúraközvetítő, Hetényi Zsuzsa kérdésére – „mit is akar az oroszoktól?” – azt válaszolta: „nincs orosz mánia. Orosz kultúra van, amely megkerülhetetlen. Az orosz kultúra nyelve, gondolkodásmódja az, amiben a mi, kelet-közép-európai élethelyzetünket meg tudjuk fogalmazni”.
 
A beszélgetés végén Hetényi Zsuzsa arra kérte az est vendégeit, soroljanak 10 olyan orosz drámát, amelyel nem hiányozhatnak egy egyetemi orosz drámakurzusból. Néhány név a javaslatokból: Fonvizin, Gribojedov, Gogol, s -- a Gothár szerint magyarul előadhatatlan – Puskin, aztán az egymással viaskodó Csehov és Gorkij, és a kihagyhatatlan Osztrovszkij. A Bulgakov után korszakokból kell még 1-2 modern orosz szerző – s már kész is a kurzus.
A Ruszisztikai Módszertani Könyvtár és Kabinek következő vendége Ljudmila Ulickaja lesz április 24-én 14 órakor.
Kiss Ilona
A fényképeket a Színház- és Filmművészeti Egyetem bocsátotta rendelkezésünkre.


  

A Matrjoska paravánnal könnyű jókedvet csiholni
2019-07-19
A szokásos nyári intenzív középiskolás orosztanfolyam idén is elérte a célját: koncentráltan, de jó hangulatban, vidáman és motiváltan vettek rajta részt a diákok.
Tovább >>>
Egy abház történet Szoficskáról
2019-07-16

Kira Kovalenko 2017-ben bemutatott „Szoficska” című filmje méltán került be Oroszország hat legjobb elsőfilmes alkotása közé, amelyeket 2017 végén egyszerre mutattak be az ország nagyvárosaiban az „Új fiatal film” program keretei között.

Tovább >>>
Ugrás a magasba, avagy 3 másodperc
2019-07-10

Anton Megergyicsev 2017 legvégén bemutatott, sporttörténeti kuriózumot feldolgozó műfaji filmje sajnos nem került a magyar közönség elé, pedig minden bizonnyal sikert aratott volna mind a sportrajongók, mind a pörgős, izgalmas filmek kedvelői között.

Tovább >>>
Elhunyt Andrej Szaharov történész
2019-07-08
2019. június 26-án, 89 éves korában elhunyt Andrej Szaharov történész, az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja, az OTA Oroszország Története Intézetének egykori igazgatója, a magyaroszági történeti ruszisztika egyik elkötelezett szakmai támogatója.
Tovább >>>
Megízleltük 2019 első nyári csemegéjét
2019-07-03
2019. július 1-én 18 órakor Kirill Szerebrennyikov Nyár című filmjének vetítésével indult „Az orosz kultúra nyári csemegéi” című programsorozat a Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>