Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > Hírek, információk
Hírek, információk

A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna




Tiszta Gollywood!
2016-09-21
2016. szeptember 30-án 16 órától az orosz történelem filmbe illő fejezeteivel szórakoztatja a kedves érdeklődőket a Ruszisztikai Központ színe-java. Filmvetítés, előadás, kiállítás – és tea, kvász, pirog! Csak erre tessék!

   

Tiszta Gollywood!  

 Az orosz történelem filmbe illő fejezetei

ELTE BTK RUSZISZTIKAI KÖZPONT (Közben-közben tea, kvász, pirog, menetlevél, pecsétgyűjtögetés, ajándéksorsolás)

Program:

16.00 Filmvetítés (de tényleg): Nyikita Mihalkov: Öt este (1978) 

18.00 Kalandfilm: Szvák Gyula: Depardieu Moszkóviában Az előadás egy 17. századi orosz kalandor fantasztikus sztorija. Adva van egy vidéki orosz kupec-ivadék, akire felfigyel a helyi főpópa, kitaníttatja, megnősíti, majd beajánlja Moszkvába egy főhivatalba. Ott gyorsan karriert csinál, de enyveskezűnek bizonyul, ezért külföldre szökik. A vád szerint előbb azonban – a nyomokat eltüntetendő – felgyújtja házát, benne feleségét. Két gyermekét viszont sógora gondjaira bízza. Ettől kezdve szinte egész Európát végigházalja meséjével: ő lenne Sujszkij cár – egyébként soha nem élt – fia.

Filmszerű történet, egy sor olyan mozzanattal, amely a rendelkezésünkre álló források alapján nem rekonstruálható, nem megmagyarázható. Rendkívülinek azonban nem nevezhető, hiszen Natalie Zemon Davies Martin Guerre visszatérése című könyve óta jól ismerjük az európai kora újkor másik ember bőrébe bújt szélhámos-történetét. Amelynek életszerűsége valójában a Gerard Depardiaeu címszereplésével játszott filmben tárulkozik fel igazán.

18.30 Társadalmi dráma: Krausz Tamás: A forradalom mindennapjai – rendszerváltás 1917-ben Hogyan lesz valakiből forradalmár vagy éppen ellenforradalmár? Miért lesz szovjet író Mihail Bulgakov? Miért lesz forradalmi író Iszaak Babel? Különböző sorsok, életek találkozása, „ha nem mozdulsz az új világ felé, akkor el fognak taposni.”

19.00 Reality show: Szaniszló Orsolya: Pletykák! Pletykák? – Egy orosz hercegnő életének rejtett mozzanatai A sokszor csak „Kis” Katalinként emlegetett Jekatyerina Romanovna Daskova (1743–1810) kora egyik legismertebb asszonya volt. Mindenki hallott a II. Katalinhoz fűződő bizalmas barátságáról, a palotaforradalom idején vállalt vakmerő szerepéről, vagy a férfiak által is irigyelt karrierjéről. Ugyanakkor talán kevesen tudják róla, hogy álnéven bejárta Nyugat-Európát, ahol arról pusmogtak, hogy a cárnő kémje. Utazása egyik állomásán az éj leple alatt, nagy titokban képzőművészeti alkotásokat rongált meg az oroszok becsülete védelmében. Képzelhetik, milyen döbbenettel fogadta a szóbeszédet, hogy az idősödő Katalin esetleg szemet vetett egyetlen fiacskájára? Vajon mit érezhetett, amikor levágott emberi fejeket talált a Tudományos Akadémia raktárában? Sejtik-e, hogyan próbálta kicsempészni Oroszországból visszaemlékezéseinek kéziratát egyik kedves barátnője, Martha Wilmot? Meglepő anekdoták egész sora maradt fent a nagy tiszteletben álló hölgyről, amelyek egy egész estés filmre is bőven elegendő témát adnának.

19.30 Grafikai kalandozások:
«Tisztelgés az analitikus festészet mesterei előtt»
Frecska Cintia grafikái a Fortocska Galériában

20.00 Metafizikai dráma: Gyóni Gábor: Az orosz film és a szabadság eszménye Az orosz művészet egyik központi eleme ilyen vagy olyan módon a (személyes) szabadság kérdése. Részben az orosz történelem sajátosságaiból adódik, hogy a szabadság eszménye nagyon markánsan jelenik meg az orosz művészetben, a népi folklórtól kezdve a magasművészetig, mint az irodalom, film stb. (vagy úgy is lehet fogalmazni, hogy az orosz művészetnek lehetséges egy olyan értelmezése, mely a szabadság kérdését helyezi a központba). Így a szovjet és orosz filmművészet jeles alkotásai, mint például az Én és mások (1971 – Feliksz Szoboljov), az Öt este (1979 – Nyikita Mihalkov), a Jelena (2011 – Andrej Zvjagincev), A geográfus (2013 – Alekszandr Velegyinszkij) elsősorban az individuális szabadság kérdéseit feszegetik, de néhány újabb, „politikusabb” film a hatalom és a társadalmi értelemben vett szabadság viszonyát is felveti (A cár (2009) – Pavel Lungin; Leviatán (2014) – Andrej Zvjagincev; Durak (2015) – Jurij Bikov).

20.30 Erotika: Gyimesi Zsuzsanna: Femme fatale, hárpia, múzsa, szirén, az érzékiség zászlóvivője – egy szóval Lili Brik Lili Brik fiatalsága a XX. század első harmadában a férfiak bűvöletében és a férfiak bűvölésében teljesedett ki. Táncosnő, szobrász, Vlagyimir Majakovszkij múzsája, a szabad házasság szószólója, férfi szívek tiprója, kerítőnő, féltékeny intrikus, társasági szupersztár – Lili Brik az orosz avantgard korszakának  megkerülhetetlen alakja volt. A harmincas évek nagy tisztogatásainak automatizmusát Sztálin személyes közbenjárására megúszta. Élete második negyven évét egyetlen férfi oldalán élte le, és fő foglalatossága Majakovszkij hagyatékának őrzése, ápolása lett. De nagylelkű mecénása volt tehetséges kezdő művészeknek, akiket nem pénzzel, hanem kapcsolati tőkével segített. Élete egyik utolsó nagy akciója Szergej Paradzsanov kiszabadítása volt a börtönből.

21.00 Melodráma: Mészáros Zsófia: Ludmilla Selgunova és férjei, avagy feminizmus és szabad szerelem Mindenképpen romantikus filmbe (vagy melodrámába?) illő alaknak bizonyult Ludmilla Selgunova, a 19. század második felében élő műfordító. Mert mit tehet egy 19. században élő rendkívüli nő, akit már kora gyermekkorától kezdve arra nevelt édesanyja, hogy a nemek egyenlőek? Mit tehet, amikor másodunokatestvéréhez adják feleségül, aki először elborzad a házastársi egyenlőség gondolatától? Mit tehet, amikor szerelmes lesz férje egyik jóbarátjába, aki férjénél sokkal érzelmesebb, költőibb? Selgunova meggyőzi mind a kettőt a feminizmus értékeiről, a szabad szerelem természetességéről, és innentől kezdve együtt él első és második férjével boldogságban. Néha még abban is segíti őket, hogy forradalmi hangvételű pamfleteket írjanak. És mit tesz, ha mind a két férje száműzetésbe kerül? A reklám után kiderül…

21.30 Tragédia: Nagy Szilvia: Keringő a halállal 1881. március 1-nek reggelén
II. Sándor cár kijelentette, hogy megtette az alkotmány irányába vezető első lépést – ugyanezen a napon az első terrorista szervezet utolsó és egyben sikeres merényletet hajt végre az önkényuralkodó ellen. Az orosz terrorizmus bölcsője a terroristák visszaemlékezései alapján.

22.00 Esztrád hangulat gitárral
És mint már mondtuk: közben-közben tea, kvász, pirog, menetlevél, pecsétgyűjtögetés, ajándéksorsolás

  

<<< Vissza a hírekhez


  

125 éve született Marina Cvetajeva költőnő
2017-10-13
2017. október 9-én és 12-én a Ruszisztikai Központban megemlékezések zajlottak Marina Cvetajeva költőnő születésének 125. évfordulója alkalmából.
Tovább >>>
Filmklub a Ruszisztikán 1917 centenáriumában
2017-10-12
2017 őszén három filmet ajánlunk a filmtörténeti érdekességeket kedvelők figyelmébe. Ezek a játékfilmek észak-amerikai nézőpontból reflektálnak az 1917-es oroszországi sorsfordító eseményekre.
Tovább >>>
Látogatás az Orosz Kulturális Központba
2017-10-06
2017. október 4-én ellátogattunk az Orosz Kulturális Központba, ahol többek között gyakornoki lehetőségekről, oroszországi ösztöndíjakról hallhattunk, és megtekinthettünk az éppen aktuális fotókiállítást.
Tovább >>>
Megjelent a negyvenharmadik ruszisztikai könyv
2017-10-05
Már majdnem fél száz tagból áll a Ruszisztikai Könyvek sorozata. A legfrissebb, a 43. kötet Kemény László monográfiája, amely meglepetésként robbant a Ruszisztikai Központ Kutatók Éjszakáján tartott rendezvényén.
Tovább >>>
Flow a Kutatók Éjszakáján a Ruszisztikai Központban
2017-10-04
Magával ragadó volt a Bábeli Október áramlása szeptember 29-én az ELTE BTK Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>