Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > Hírek, információk
Hírek, információk

A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna




Török Endre 85 éves lenne
2008-12-23

2008. december 23-án töltené be 85. évét Török Endre irodalomtörténész, az ELTE BTK tanárnemzedékeket felnevelő, legendás hírű oktatója.

Kiss Ilona lírai hangvételű megemlékezésével adózunk e jeles évfordulónak.
Élő szeretet, eleven értelem
 Török Endre születésének 85. évfordulójára
 
Rábírta a megvert értelmiséget, hogy a fárasztó és erőszakos világban ne mondjon le az ellenállás képességéről. Ne engedjen körülményeinek, értelmüket azonban vizsgálja meg. A valóság fenyegetésében is szerezzen érvényt magának. Menjen oda sorsához, mérje fel, milyen is voltaképpen. Figyeljen a szellemi tartalmakra, és próbálja leküzdeni «ürességélményét», amely első érintkezéséből fakadt a történelmi halállal” – 1964-ben, a szomorú kádári konszolidáció első évében írta ezeket a sorokat a Nagyvilág című folyóiratban Török Endre Lermontov születésének 150. évfordulójára emlékezve. Lermontovról írt, akiben a „sorsára maradt ember rémületét” pillantotta meg, s aki – szavai szerint – „a forradalomra hangolt és a semmibe kilökött nemesi intelligencia balsorát cipelte. A rövidre mért történelmi öröm és a váratlan bukás emlékével lelkében, a lét összezsugorodását megdöbbenten, ijesztő arányaiban fogta fel. Az orosz ember első nagy intellektuális vereségét élte át, gyors térdre omlását a realitás előtt.” Lermontovról írt, csakis őróla. Török Endre sosem beszélt esopusi nyelven, sosem rejtett allegóriákat szövegeibe; sokkal jobban bízott annál a nyelvben, sőt feltétlenül bízott benne: abban, hogy az általa kimondott, leírt szóból „átragyog” az a gondolat, az az értelem, amely számára minden szellemi munka tétjét jelentette.
 
Az „átragyogás” szót Török Endre először 1983-ban, a Pilinszky János interjúkötet előszavának címeként írta le: Átragyogás. Pilinszky János jelenléte, ez a szó akkor azoban csak a kéziraton maradt fönn, a kiadó a címet egy semleges változatra javította. Ezt a szót emelte azonban a Török Endre-életmű foglalatát adó kötet címéül két tanítványa, Havasi Ágnes és Reisinger János a 2008. tavaszán megjelentett, közel hétszáz oldalas könyvben, amely első gyűjteményes kiadása a megdöbbentően egységes és következetes életpálya során leírt műveknek. Műveinek bibliográfia úgy tesz ki több száz tételt, hogy szándékosan nem írt sokat, nem tulajdonított elvi jelentőséget a leírt és kimodott szó különbségének: legalább olyan fontosnak tartotta a tanítványai körében tartott előadásokat, beszélgetések során elhangzottakat, mint a publikált sorokat.
 
Első munkája 1957-ben jelent meg: a föntebb említett Lermontov válogatott költeményeinek általa válogatott gyűjteménye, az utolsók pedig az életpályája utolsó szakaszában írott meditációi voltak, melyeket a Vigilia. a Liget és más folyóiratokban tett közzé, kötetben pedig 2000-ben jelentetett meg Ki a szabad? címmel. Ez volt ugyanis végső nagy témája: a szabadság, az emberi szabadság korlátai és lehetőségei, legfőbb tárgya pedig a XIX. századi orosz irodalom, az orosz kultúra és a filozófia, kiváltképpen a XIX. század végi-XX. század eleji orosz vallásfilozófiai reneszánsz, amelyet – túlzás nélkül állíthatjuk, ő vezetett be a magyar szellemi életbe és tett az értelmiségi beszéd részévé. Ma is megkerülhetetlen (és megszerezhetetlen könyvritkaság) Az orosz vallásbölcselet virágkora című kétkötetes antológia az egyes filozófusokról szóló esszékkel, amelyet ugyan 1988-ban adott ki, de amelynek eszmeköre magától értetődően jelen volt („átragyogott”) korábbi monografikus munkáiban: az Orosz irodalom a 19. században (1970) és Lev Tolsztoj. Világtudat és regényforma (1979). Számos orosz eszmetörténeti kötet jelent meg közreműködésével és állandó, segítő figyelme mellett, egyik kezdeményezője és szerkesztője volt a Századvég/Osiris kiadó az Idea Russica sorozatának.
 
A modern orosz gondolkodás gyökereit, történeti alakváltozásainak forrásait keresve, egyik korai írásában, az 1971-ben publikált Avvakum és az orosz egyházszakadás című tanulmányban az orosz fanatizmus formáit elemzi, amely egyik oldalon mint a hatalom fanatizmusa, mint „központi” önkény, másik oldalon pedig mint „a radikális szellemi-politikai ellenzék humánun, etikai fanatizmusa” jelentkezett. Mindkét véglet, mind „az abszolút történelmi akarat”, mind a „feltétlen igazság” képében feltűnő fanatizmus természetét illetően kategorikus következtetésre jutott: „A fanatizmus, bármilyen eszméhez fonódjon, érzéketlen az egyén önmegvalósítása mint cél és érték iránt”. Márpedig Török Endre eszmetörténeti koordinátarendszerében nem lehetett más középpont, csak a szabadságban való önmegváltás: „olyan társadalmi feltételt kell teremteni, amelyben az egyén, szabadsága következményeként, tudja, hogy kifejlesztenie, megváltania kell önmagát”.
 
Ez a szemléleti kiindulópont és végpont, melyek között Török Endre életműve megvalósult, egyrészt megteremtette számára a tárgyával szembeni, a történeti kutatáshoz szükséges distinkciót, másrészt, etikai – sőt hitbéli – azonosulási terepet nyitott azok számára, akik írásait olvasva, szavait hallgatva, ez iránt éreztek igényt: lehetővé tette, hogy a kutatás és szellemi útkeresés végső értelmét „bennünket meghaladó”, „isteni rendként” azonosíthassa. Ugyanakkor ezt mindvégig csak lehetőségként kezelte: tudományos álláspontja az elméleti-történeti bemutatás kötelezettségét, morális álláspontja pedig a szabad választás mások számára való fenntartását diktálta számára. Ezért is lehetett körülötte mindig annyi – és annyiféle – tanítvány. 1955-ben kezdte tanári pályáját az ELTE Világirodalmi tanszékén, s innen is ment nyugdíjba 1985 decemberében, de egészen az 1997/98-as tanévig tartotta nagyon sokunk számára emlékezetes óráit, késő estében nyúló óra utáni beszélgetésekkel. A hetvenes évek közepétől részt vett a világirodalom tanszék keretein belüli összehasonlító irodalomtörténeti képzes kidolgozásában és felépítésében. Meghatározó szerepe volt a magyaroszági világirodalom-történet írás fogalomrendszerének kialakításában (1968-től, az előkészítéstől 1996-ig a Világirodalmi lexikon főmunkatársa volt), az akadémiai ruszisztikai kutatás és szövegkiadás szervezésében. A magyar folyóirat-kultúra szellemi műhelyeinek születésénél is ott volt: a Nagyvilág (1957-1959), a Kortárs (1959-1972), az Acta Litteraria (1958-1975) szerkesztője.
 
Török Endre 1923. december 23-án született Újpest kertvárosában, 2005. április 11-én ugyancsak Újpesten, apró lakótelepi lakásában húnyt el. „Rejtőzködő ember volt” – írta róla tanítványa. Valóban nem volt „nyilatkozó ember” – ahogyan ő maga jellemezte „az egyént legfeljebb statisztikai átlagként elgondoló” típust –, mégi, azok a szavak, amelyet ő maga Pilinszky Jánosról írt, őt magát is mindennél jobban meghatározzák: „mindenhová és mindenkihez tartozott”. Születésének 85. jubileumán csak az kívánhatjuk, hogy írásai, könyvei (köztük az életmű foglalat, az Átragyogás) révén tartozzon az utókorhoz is.  
 
Kiss Ilona

  

<<< Vissza a hírekhez


  

Júliusi színház – Karamazov fivérek
2019-07-26

A Spirit Színház nyáron sem zárja be kapuit –micsoda szerencse! Ráadásul a nyári kánikulában olyan súlyos darabokkal is bátran megkínálja nézőit, mint a Dosztojevszkij-regényből készült Karamazov fivérek. Milyen jól teszi!

Tovább >>>
Draw Your Life kihívás a Ruszisztikán
2019-07-25

Idén tizedik alkalommal fog részt venni az ELTE BTK négy hallgatója a Várnai Csernоrizec Hrabar Magánegyetem szervezésében megrendezésre kerülő intenzív nyári orosz oktatásmódszertani mesterkurzuson augusztus 18–24 között.

Tovább >>>
A Matrjoska paravánnal könnyű jókedvet csiholni
2019-07-19
A szokásos nyári intenzív középiskolás orosztanfolyam idén is elérte a célját: koncentráltan, de jó hangulatban, vidáman és motiváltan vettek rajta részt a diákok.
Tovább >>>
Egy abház történet Szoficskáról
2019-07-16

Kira Kovalenko 2017-ben bemutatott „Szoficska” című filmje méltán került be Oroszország hat legjobb elsőfilmes alkotása közé, amelyeket 2017 végén egyszerre mutattak be az ország nagyvárosaiban az „Új fiatal film” program keretei között.

Tovább >>>
Ugrás a magasba, avagy 3 másodperc
2019-07-10

Anton Megergyicsev 2017 legvégén bemutatott, sporttörténeti kuriózumot feldolgozó műfaji filmje sajnos nem került a magyar közönség elé, pedig minden bizonnyal sikert aratott volna mind a sportrajongók, mind a pörgős, izgalmas filmek kedvelői között.

Tovább >>>