Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > Hírek, információk
Hírek, információk

A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna




Hozomány a múzeumban
2017-04-21
2017. április 20-án hozománynézőben jártak a ruszisztika mesterszakos hallgatók az Iparművészeti Múzeum raktárában. Néhány száz méter a térben Kelet felé (az Astoriától a Ferenc körútig) bő 200 éves időutazást eredményezett a múltban (szintén Kelet felé).

Igari Léna mesterszakos hallgató beszámolója:

Kihelyezett helyszínen zajlott április 20-án az "Orosz közgyűjtemények: múzeumok és levéltárak" tantárgy órája a ruszisztika mesterszakos hallgatók számára az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményének raktárában. Dr. Radnóti Klára szervezésében, Balla Gabriella muzeológus vezetése mellett járhatta be a csoport a raktárat, és nézhette (sőt, horribile dictu – foghatta) meg azokat a darabokat, amelyek jelenleg nincsenek kiállítva, hanem hatalmas üvegvitrinekben várják, hogy időnként közszemlére tegyék őket. A múzeumi raktárban viszont nem "porosodnak" a látogatóktól elzárva a tárgyak. Komoly munka folyik annak érdekében, hogy a látogatók számára láthatóvá váljon a teljes, mintegy 35.000 darabból álló gyűjtemény. Az üvegtári raktár viszonylag zsúfolt, ez tartalmazza például a Cári Üveggyár néhány termékét, amelyek a 18. században készültek Szentpétervárott, és Alexandra Pavlovna, II. Katalin cárnőunokája tulajdonából kerültek magyar kézbe. Alekszandra Pavlovna abban a történelmi korban került Magyarországra, és lett József nádor felesége, amikor II. Ferenc német-római császár Napóleon ellen keresett szövetségest, és dinasztikus házasság révén Oroszországhoz közeledett. Katalin cárnő erősen osztrákbarát politikát folytatott, fia, a trónörökös Pál szerepe azonban javarészt az utódlás biztosítására korlátozódott: összesen tíz gyermeke született, közülük a legidősebb lánya volt Alekszandra Pavlovna. Pál cár trónra kerülve szembe ment anyja politikájával, és először nem hajlott szövetségre az osztrákokkal. II. Katalin házasságpolitikájának részeként a 15 éves nagyhercegnőt IV. Gusztáv svéd királyhoz kívánták hozzáadni, de a felek nem tudtak megegyezni a feltételekről. Később I. Pál felismerve a forradalmi Franciaország jelentette veszélyt, csatlakozott a háromhatalmi szövetséghez. A cár és a német-római császár ezt a szövetséget kívánta megerősíteni Alekszandra Pavlovna és József nádor frigyével. A fiatalok első találkozása olyan jól sikerült, hogy József szentpétervári tartózkodása második napján meg is kérte a lány – Katalin kedvenc unokája – kezét. Bár elsősorban dinasztikus okok miatt jött létre a házasság, József nádor őszintén szerette feleségét. 1799 október végén Gatcsinában, a cár nyári rezidenciáján tartották meg a menyegzőt. A menyasszony hozományát tételesen lajstromba vették, ennek részét képezték a múzeum raktárában megtekintett üveg és porcelán edények is. 

A XVIII. század első harmadában Szentpétervárott létrejött porcelán manufaktúrák elsősorban a cári család számára teljesített megrendeléseket, amely darabok kizárólag diplomáciai ajándékként vagy kelengye részeként kerültek ki a cári család tulajdonából.

Magyarországra a 62 szekérnyi hozomány részeként érkeztek Oroszországból a kiállítás részét képező tárgyak. Ezek között az egyik legérdekesebb az az öt Antoine Jean- Dominique Rachette (1744–1809) francia szobrász által készített, asztaldíszként használ alkotás, mely egy 150 darabos, Oroszország népeit ábrázoló sorozat része. A szobrok úgynevezett biszkvit, vagyis mázatlan porcelánból készültek. Nagy Katalin udvarában több francia művész is megfordult, köztük az említett Rachette, aki 1779–1804 között a Cári Manufaktúra mintázóműhelyét vezette. Rachette a már említett híres szoborsorozatot Johann Gottlieb Georgi (1729–1802) német természettudós 1780- ban írt etnográfiai jellegű művének (BeschreibungallerNationen des RussischenReichs) illusztrációi alapján részletgazdagon mintázta meg. A hallgatók a helyszínen a korják párt tekinthették meg, azonban digitális formában bárki szemügyre veheti a múzeum honlapján azt a négy darabot, amelyek fennmaradtak.

Alekszandra Pavlovna igen fiatalon, 1801-ben hunyt el első gyermeke születésekor. Később, a húszas években a hozomány darabjait József nádor a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A gyűjtemény részét képezte rengeteg asztali edény, összesen mintegy 1000 darab. Ezek többnyire igen nagy étkészletek, nemritkán 20 személyesek voltak.

A pétervári Cári Manufaktúrában az aktuális uralkodó nevének kezdőbetűjét ráfestették az edényekre, így vannak E betűvel (Jekatyerina) és Pavel nevével jelzett darabok is. A mára műtárggyá vált használati eszközök forgácsba (szíjácsba) csomagolva érkeztek Oroszországból. Az üvegtárgyak nagyon masszív, vastag falú darabok, magas ólom tartalmuk miatt gyönyörű fényűek, és könnyen csiszolhatók. A finom művű fajanszokat és itáliai tájakkal díszített porcelántányérokat, arannyal gazdagon díszített étkészletet és csészéket tartalmazó gyűjtemény szépen tanúskodik a hercegi pár életének talán legboldogabb időszakáról.


  

<<< Vissza a hírekhez


  

A kultúrák közötti párbeszéd csatornái
2018-04-13
2018. április 13. pénteki napra esett, de ez  nem feltétlenül jelent balszerencsét. Sőt! A Ruszisztikai Központban például izgalmas kulturális eszmecserére került sor 19 vendég részvételével négy országból, 15 városból.
Tovább >>>
A mai orosz nyelv és oktatásának kihívásai
2018-04-06
2018. május 25–26-án a Budapesti Orosz Kulturális Központ és az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központja szervezésében tudományos-módszertani konferenciára kerül sor az Orosz Kulturális Központban.
Tovább >>>
Ilyenek voltunk, ilyenek maradtunk - Szőke Katalin emlékére
2018-04-04
Dr. Szőke Katalin egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professzora 2011-ben elnyerte Az Év Ruszistájának járó Lihacsov díjat. Az ünnepélyes díjátadáson egykori tanára, Dr. Han Anna laudálta Dr. Szőke Katalint. Álljon itt a szöveg az idejekorán elhunyt kitűnő ruszista emlékére.
Tovább >>>
Elhunyt Prof. Dr. Szőke Katalin
2018-04-03
2018. április 3-án 68 éves korában elhunyt Dr. Szőke Katalin egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem professzora, az Irodalomtudományi Doktoriskola vezetője, az ELTE BTK Ruszisztika mesterszak állandó meghívott oktatója, az orosz irodalomtörténet  egyik legkiemelkedőbb hazai kutatója. Nagy űrt hagy maga után.
Tovább >>>
2018 áprilisi metodikai szombat
2018-03-28
2018 harmadik, orosztanároknak szervezett metodikai szombatjára 2018. április 7-én 13 órától kerül sor.
Tovább >>>