Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
Hírek, információk

   
Főoldal > Hírek, információk
Hírek, információk

A honlap szerkesztője: Gyimesi Zsuzsanna




Hozomány a múzeumban
2017-04-21
2017. április 20-án hozománynézőben jártak a ruszisztika mesterszakos hallgatók az Iparművészeti Múzeum raktárában. Néhány száz méter a térben Kelet felé (az Astoriától a Ferenc körútig) bő 200 éves időutazást eredményezett a múltban (szintén Kelet felé).

Igari Léna mesterszakos hallgató beszámolója:

Kihelyezett helyszínen zajlott április 20-án az "Orosz közgyűjtemények: múzeumok és levéltárak" tantárgy órája a ruszisztika mesterszakos hallgatók számára az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményének raktárában. Dr. Radnóti Klára szervezésében, Balla Gabriella muzeológus vezetése mellett járhatta be a csoport a raktárat, és nézhette (sőt, horribile dictu – foghatta) meg azokat a darabokat, amelyek jelenleg nincsenek kiállítva, hanem hatalmas üvegvitrinekben várják, hogy időnként közszemlére tegyék őket. A múzeumi raktárban viszont nem "porosodnak" a látogatóktól elzárva a tárgyak. Komoly munka folyik annak érdekében, hogy a látogatók számára láthatóvá váljon a teljes, mintegy 35.000 darabból álló gyűjtemény. Az üvegtári raktár viszonylag zsúfolt, ez tartalmazza például a Cári Üveggyár néhány termékét, amelyek a 18. században készültek Szentpétervárott, és Alexandra Pavlovna, II. Katalin cárnőunokája tulajdonából kerültek magyar kézbe. Alekszandra Pavlovna abban a történelmi korban került Magyarországra, és lett József nádor felesége, amikor II. Ferenc német-római császár Napóleon ellen keresett szövetségest, és dinasztikus házasság révén Oroszországhoz közeledett. Katalin cárnő erősen osztrákbarát politikát folytatott, fia, a trónörökös Pál szerepe azonban javarészt az utódlás biztosítására korlátozódott: összesen tíz gyermeke született, közülük a legidősebb lánya volt Alekszandra Pavlovna. Pál cár trónra kerülve szembe ment anyja politikájával, és először nem hajlott szövetségre az osztrákokkal. II. Katalin házasságpolitikájának részeként a 15 éves nagyhercegnőt IV. Gusztáv svéd királyhoz kívánták hozzáadni, de a felek nem tudtak megegyezni a feltételekről. Később I. Pál felismerve a forradalmi Franciaország jelentette veszélyt, csatlakozott a háromhatalmi szövetséghez. A cár és a német-római császár ezt a szövetséget kívánta megerősíteni Alekszandra Pavlovna és József nádor frigyével. A fiatalok első találkozása olyan jól sikerült, hogy József szentpétervári tartózkodása második napján meg is kérte a lány – Katalin kedvenc unokája – kezét. Bár elsősorban dinasztikus okok miatt jött létre a házasság, József nádor őszintén szerette feleségét. 1799 október végén Gatcsinában, a cár nyári rezidenciáján tartották meg a menyegzőt. A menyasszony hozományát tételesen lajstromba vették, ennek részét képezték a múzeum raktárában megtekintett üveg és porcelán edények is. 

A XVIII. század első harmadában Szentpétervárott létrejött porcelán manufaktúrák elsősorban a cári család számára teljesített megrendeléseket, amely darabok kizárólag diplomáciai ajándékként vagy kelengye részeként kerültek ki a cári család tulajdonából.

Magyarországra a 62 szekérnyi hozomány részeként érkeztek Oroszországból a kiállítás részét képező tárgyak. Ezek között az egyik legérdekesebb az az öt Antoine Jean- Dominique Rachette (1744–1809) francia szobrász által készített, asztaldíszként használ alkotás, mely egy 150 darabos, Oroszország népeit ábrázoló sorozat része. A szobrok úgynevezett biszkvit, vagyis mázatlan porcelánból készültek. Nagy Katalin udvarában több francia művész is megfordult, köztük az említett Rachette, aki 1779–1804 között a Cári Manufaktúra mintázóműhelyét vezette. Rachette a már említett híres szoborsorozatot Johann Gottlieb Georgi (1729–1802) német természettudós 1780- ban írt etnográfiai jellegű művének (BeschreibungallerNationen des RussischenReichs) illusztrációi alapján részletgazdagon mintázta meg. A hallgatók a helyszínen a korják párt tekinthették meg, azonban digitális formában bárki szemügyre veheti a múzeum honlapján azt a négy darabot, amelyek fennmaradtak.

Alekszandra Pavlovna igen fiatalon, 1801-ben hunyt el első gyermeke születésekor. Később, a húszas években a hozomány darabjait József nádor a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. A gyűjtemény részét képezte rengeteg asztali edény, összesen mintegy 1000 darab. Ezek többnyire igen nagy étkészletek, nemritkán 20 személyesek voltak.

A pétervári Cári Manufaktúrában az aktuális uralkodó nevének kezdőbetűjét ráfestették az edényekre, így vannak E betűvel (Jekatyerina) és Pavel nevével jelzett darabok is. A mára műtárggyá vált használati eszközök forgácsba (szíjácsba) csomagolva érkeztek Oroszországból. Az üvegtárgyak nagyon masszív, vastag falú darabok, magas ólom tartalmuk miatt gyönyörű fényűek, és könnyen csiszolhatók. A finom művű fajanszokat és itáliai tájakkal díszített porcelántányérokat, arannyal gazdagon díszített étkészletet és csészéket tartalmazó gyűjtemény szépen tanúskodik a hercegi pár életének talán legboldogabb időszakáról.


  

<<< Vissza a hírekhez


  

Filmklub a Ruszisztikán 1917 centenáriumában
2017-10-12
2017 őszén három filmet ajánlunk a filmtörténeti érdekességeket kedvelők figyelmébe. Ezek a játékfilmek észak-amerikai nézőpontból reflektálnak az 1917-es oroszországi sorsfordító eseményekre.
Tovább >>>
Látogatás az Orosz Kulturális Központba
2017-10-06
2017. október 4-én ellátogattunk az Orosz Kulturális Központba, ahol többek között gyakornoki lehetőségekről, oroszországi ösztöndíjakról hallhattunk, és megtekinthettünk az éppen aktuális fotókiállítást.
Tovább >>>
Megjelent a negyvenharmadik ruszisztikai könyv
2017-10-05
Már majdnem fél száz tagból áll a Ruszisztikai Könyvek sorozata. A legfrissebb, a 43. kötet Kemény László monográfiája, amely meglepetésként robbant a Ruszisztikai Központ Kutatók Éjszakáján tartott rendezvényén.
Tovább >>>
Flow a Kutatók Éjszakáján a Ruszisztikai Központban
2017-10-04
Magával ragadó volt a Bábeli Október áramlása szeptember 29-én az ELTE BTK Ruszisztikai Központban.
Tovább >>>
Poszt-Október, Művészet, Kultúra, Társadalom
2017-10-04
2017. szeptember 25-26-án Nagy-Brittanniában, Londonban "Szocio-kulturális és esztétikai reflexiók az 1917-es októberi forradalomról" címmel nemzetközi tudományos konferenciára került sor az ottani Roszszotrudnyicsesztvo és a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem társszervezésében.
Tovább >>>