Az Alapítványról
Hírek, információk
Eszmecsere
2007 az Orosz Nyelv Éve
2005 Magyar-Orosz Kulturális Évad
PÁLYÁZATOK
Az alapítvány díjai
    2012 díjazottjai
    2012 oroszdolgozatai
    2007 díjazottjai
    2007 oroszdolgozatai
    2008 díjazottjai
    2008 oroszdolgozatai
    2009 díjazottjai
    2009 oroszdolgozatai
    2010 díjazottjai
    2010 oroszdolgozatai
    2011 díjazottjai
    2011 oroszdolgozatai
    2013 díjazottjai
    2013 oroszdolgozatai
    2014 oroszdolgozatai
    2014 díjazottjai
    2016 oroszdolgozatai
    2015 oroszdolgozatai
    2018 oroszdolgozatai
Hírek, információk

   
Főoldal > 2011 díjazottjai
2011 díjazottjai

Az ötödik még nem számít komoly évfordulónak – mondta Szvák Gyula professzor a magyarországi ruszisztika képviselői előtt tisztelgő díjátadó ünnepség nyitó beszédében. Örömre azonban mégis akad okunk, hiszen ismét van kinek díjat átadni és ismét lett mód is az átadásra. Az ELTE BTK Kari Tanácstermében egyébként minden eddiginél többen, több mint százan tisztelték meg jelenlétükkel a díjazandókat, azóta már díjazottakat 2011. december 2-án.

Az ünnepség mára már hagyományosnak tekinthető menete szerint a nyitó akkord két fiatal művész fellépése volt. Szalay Simon és Bali Dávid Prokofjev II. hegedű-zongora szonátájából játszotta el az első tételt. Szvák Gyula beszédéből kiviláglott, hogy a Ruszisztikai Központ az erőforrások beszűkülése és a nehezedő társadalmi-gazdasági helyzet ellenére is programokban és eredményekben rendkívül gazdag évet tudhat maga mögött. A komoly szakmai rendezvények és kutatási projektek mellett számos, kutatói és egyetemi karrier népszerűsítését célzó rendezvényre került sor, és a palettát színesítették a középiskolásoknak tartott ingyenes orosz nyelvtanfolyamok és az orosztanároknak szóló metodikai képzések.

A fődíjat, a Pro Cultura Hungaro-Russica Díjat, amelyet 2007-ben Vass Lajos, az Operaház főigazgatója, 2008-ban a Duna TV Filmszerkesztősége, 2009-ben Gothár Péter filmrendező, tavaly pedig Morcsányi Géza műfordító, dramaturg kapta, idén az Európa Könyvkiadónak ítélte oda az alapítvány kuratóriuma „az orosz szépirodalom kortárs és klasszikus értékeinek a magyar kultúra részeként való terjesztéséért”. A kiadó tevékenységét Kiss Ilona irodalomtörténész méltatta. Barna Imre igazgató meghatottságot sejtető köszönő szavaiból megtudhattuk, hogy már az Európa Könyvkiadó első jogelődjének is köze volt a szovjet-orosz kultúrához, amit nemrég fedeztek fel a kiadó jogi dokumentumainak tanulmányozása során.

A Ruszista Életműdíjat a ruszisztika területén végzett sok évtizedes, kimagasló színvonalú egyetemi oktatói tevékenységéért, valamint a magyar–orosz művelődési kapcsolatok fáradhatatlan kutatásáért Fenyvesi István, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense kapta, akinek munkásságát Szőke Katalin irodalomtörténész méltatta. Az idén 80 éves nyugalmazott egyetemi oktató szellemes és fiatalos köszönő szavai felpezsdítették a közönséget.  A díjat Havas Ferenc professzor adta át az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért kuratóriuma nevében.

Az Év Ruszistája címmel járó Lihacsov Díjat idén a XX. századi orosz irodalom területén végzett több évtizedes kimagasló kutatási tevékenységéért Szőke Katalin irodalomtörténész érdemelte ki, akit ez – a szervezők cinkos örömére – teljesen váratlanul ért. Meglepetésében alig jutott szóhoz, meghatottan hallgatta végig Han Ann egyetemi docens laudációját, aki maga 2007-ben nyerte el ugyanezt a címet. Szőke Katalinnak Krausz Tamás professzor adta át az emlékérmet az alapítvány képviseletében.

Az Év Orosztanára 2011-ben Veszelszkiné Huszárik Ildikó, a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium igazgatónője lett a hazai középiskolai orosz oktatásban végzett kimagasló színvonalú, elkötelezett és odaadó tanári munkásságáért. A díjat Oszipova Irina adta át az alapítvány kuratóriumi tagjaként. A díjazottat kollégája, Dr. Bognár Zoltán méltatta, akinek szavaiból többek között az is kiderült, hogy Veszelszkiné Huszárik Ildikó alma matere szintén a Szegedi Tudományegyetem volt. Így tehát elmondhatjuk, hogy 2011 ruszista elismerései a szegedi egyetemet is dicsérik, hiszen így vagy úgy szinte valamennyi díjazott kötődik az ottani szellemi műhelyhez.

Az Év Oroszdolgozata című pályázat idei tapasztalatairól és pályamunkáiról a hagyományokhoz híven Havas Ferenc professzor számolt be és ő adta át a díjakat.

A zenei záróakkord után, a koccintás előtt Dr. Borsodi Csaba, az ELTE rektorhelyettese, a Történeti Intézet igazgatója zárta méltató és gratuláló szavakkal az ünnepséget.

                Gyimesi Zsuzsanna




  

A mai orosz nyelv és oktatásának kihívásai - konferencia az Orosz Kulturális Központban
2019-05-15
2019. május 17–18-án a Budapesti Orosz Kulturális Központ és az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központja szervezésében ismét tudományos-módszertani konferenciára kerül sor az Orosz Kulturális Központban.
Tovább >>>
Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában
2019-05-13
2019. május 20–21-én kerül sor a Ruszisztikai Központ 12. nemzetközi ruszisztikai konferenciájára "Oroszország és Magyarország az egyetemes kultúrában: a történeti forrás és interpretációja" címmel.
Tovább >>>
Jekatyerinburg, tavaszi iskola
2019-05-13
A 2019-es tavaszi iskola sem múlhatott el magyar diákok részvétele nélkül az Urali Föderatív Egyetem szervezésében, Jekatyerinburgban. Aki eddig részt vett ezen az eseményen, az örökre a szívéve zárta a várost és az egyetem történeti karát. Így történt idén is. Erről tanúskodik Bencze András történész hallgató beszámolója.
Tovább >>>
Színház az egész világ?
2019-05-12
A Fortocska Galéria kiállítási portfóliója most vált nagykorúvá, a Ruszisztikai Módszertani Kabinet és Könyvtár tíz éves évfordulóján, a jubileumi X. Ruszisztikai Napokon, hiszen megnyílt benne a tizennyolcadik kiállítás, amely az oroszországi színházkultúra 16 emblematikus intézménye előtt tiszteleg.
Tovább >>>
Az első ruszisztikai kocsmakvíz
2019-05-10

2019. május 9-én zajlott le a „Május a kabinet hónapja” programsorozat hetedik, és a Ruszisztikai Napok utolsó előtti programja, az első ruszisztikai kocsmakvíz. A brit eredetű játékforma mára Magyarországon is gyökeret vert, sőt bajnokság is zajlik hétről hétre hazánk (és a környező országok) mintegy harminc városában.

Tovább >>>